Féregyház
| Féregyház (Firiteaz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Németság |
| Népesség | |
| Népesség | 444 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 64 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 21° 22′ 14″ | |
| é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 21° 22′ 14″ | |
| Féregyház weboldala | |
Féregyház, 1910-ig Féregyháza (románul Firiteaz, németül Firiteaß) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a középkori Fejéregyház névből módosult a szerb, majd a román nyelvben. Eredetileg fehér falú templomára utalt. Mai névalakját már a helységnévrendezés előtt is használták, például pecsétjén is így szerepelt. Történeti névalakjai: Feyereghaz (1256), Ferithaz (1561), Félegyhaz (1563), Fereghaz (1570), Felity (1647), Firischaz (1717), Firitiasch (1723–1725), Firigyháza (1858).
Története [szerkesztés]
A középkorban valószínűleg magyar lakosságú falu volt, amely az 1550-es–1570-es években pusztult el. Az 1640-es években szerbek költöztek be, majd a 18. század elején románokkal települt újra. 1781-ben Szerviczky György mint a törökkanizsai uradalomhoz tartozó pusztát vásárolta meg a kincstártól. 1804-ben a Szerviczky család birtoka egy részét haszonbérbe adta ki tápai, algyői és hantházai magyaroknak. A falu csak 1858-ban költözött mai helyére. Lakói a 19. század második felétől jórészt kertészkedéssel foglalkoztak. A középkorban Arad, a 19. században Temes vármegyéhez tartozott.
Az egykori községházát nemrég gyermekotthonnak alakították át, amelyben 60 otthontalan és árva gyermeket helyeztek el.
Népessége [szerkesztés]
- 1900-ban 1264 lakosából 865 volt román, 321 magyar és 72 német anyanyelvű; 884 ortodox, 344 római katolikus, 16 református és 10 evangélikus vallású.
- 2002-ben 444 lakosából 375 volt román, 64 magyar és 4 cigány nemzetiségű; 319 ortodox, 72 római katolikus, 32 baptista és 21 pünkösdista vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Ortodox temploma 1817-ben épült és egy 16. vagy 17. századi fakeresztet őriznek benne. Római katolikus kápolnáját az 1960-as években emelték.
- A falu nyugati határában középkori vár nyomai láthatóak.
Híres emberek [szerkesztés]
- A faluhoz tartozó tanyán született 1871. március 7-én József Áron, József Attila édesapja.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Virtuális Féregyház (románul)
- Egy Féregyházra települt luzerni biogazda website-ja (németül) (angolul)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

