Soborsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soborsin (Săvârșin)
Castelul Regal de la Savarsin3.jpg
A kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Áldásos, Kaprióra, Felsőköves, Marosnagyvölgy Pernyefalva, Temesd, Tok, Trojás
Polgármester Ioan Vodicean (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 1379 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 25
Község népessége 2890 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 220,00 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Soborsin  (Románia)
Soborsin
Soborsin
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 05″, k. h. 22° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 05″, k. h. 22° 14′ 15″
Római katolikus templom
Ortodox templom

Soborsin (románul Săvârșin) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lippától 53 km-re keletre, a Maros jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy elsődleges, délszláv Szavasin alakból (Zawasim és Zawasyn, 1479) népetimológiával, a román săvârșî ('elvégez') ige hatására alakult ki a román Săvârșin alak, majd ebből fejlődött ki magyar neve (először 1808-ban).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marosi fa- és sószállítás fontos állomása volt. A Forray család 1751-ben és 1810-ben németeket telepített be Arad vármegyei falvakból.[3] 1756-ben éves (országos) vásár tartására nyert engedélyt.[4] 1784-ben előbb betyárok rabolták el kastélyából id. Forray András alispánt, majd a parasztok dúlták föl nemesi kúriáit. Ugyanekkor alakult római katolikus plébániája is. 1828-ban 934 lakosa és hetivására volt. 1839-ben Fényes Elek szerint mezőváros. 1848 előtt már római katolikus iskolája is működött. 1862-ben gyógyszertár nyílt benne.[5]

1849. március elején a temesvári Leiningen-dandár hídépítésbe kezdett a Maroson, hogy a Zám felől érkező román határőrökkel és parasztfelkelőkkel egyesülve elvágják az Aradot ostromló magyar sereget a főerőktől. Március 5-én a Nagyhalmágyról ideérkező Csutak Kálmán szétlövette a készülő hidat.

1895-ben gr. Nádasdy Ferenc uradalma 3334 hold erdőből (vadállomány), gyümölcsösből (alma, körte), ponty- és pisztrángtenyészetből állt. 15 km-nyi gőz- és 13 km-nyi lóvasúti szakasz segítette a fakitermelést. A településen heti- és négy országos vásárt tartottak, melyekre főként szarvasmarhát hajtottak föl.

Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.

1977 előtt hozzácsatolták Vám falut.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1842-ben 980 ortodox, 209 római katolikus és 10 zsidó lakosa volt.[6]
  • 1900-ban 1707 lakosából 1196 volt román, 368 magyar és 126 német anyanyelvű, 1202 ortodox, 369 római katolikus, 70 zsidó és 56 református vallású. 40%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 14%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1470 lakosából 1432 volt román és 25 magyar nemzetiségű, 1159 ortodox, 217 pünkösdista és 45 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A királyi kastély eredetijét egy 1680 körülről származó vadászlakot felhasználva Forray András építtette 1810 és 1816 között. Parkját Heinrich Nebbien kezdte kialakítani. Barabás Miklós festményén portikuszos klasszicista épületként látható. 1848-ban Forray Iván kerítette el vadasparkját. Az év végén a román felkelők erősen megrongálták. 1866-tól a család nem lakta, de kertjében továbbra is termesztettek gyümölcsöt, melegházban déligyümölcsöt is. 18951910-ben Hunyady Károly és felesége, Nádasdy Irma számára felújították, részben átépítették. A Hunyady család 1939-ig lakta, majd 1943-ban I. Mihály román király vásárolta meg. Elkezdte felújítását, de a fordulat után államosították és a belügyminisztériumé lett. Az 1980-as években Nicolae Ceaușescu villája volt, a király 2001-ben kapta vissza az államtól. 2005-től kezdve látogatható. Díszparkjában 350 éves tölgyek, 170 éves tiszafák és diófák láthatók.
  • A falu nyugati végén, az egykori Vám faluban egy, a 18. század végén épült, a 19. század első felében klasszicista stílusban felújított vadászkastély áll, parkkal körülvéve.
  • Az 1875-ben épült római katolikus templomban található az 1830-ban elhunyt Forray András Ferenczy István által készített márvány síremléke.
  • Művészeti múzeumában grafikák, festmények és távol-keleti dísztárgyak mellett a környék néprajzi emlékeit állítják ki.
  • Eugen Popa-emlékház.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1917. július 12-én a Protasie Givulescu tanítónál, Cornel Givulescu zeneakadémista apjánál vendégeskedő Bartók Béla és Egisto Tango, az Operaház karnagya több mint ötven dallamot gyűjtött a helybeliektől és a Szent Péter napjára idesereglő környékbeliektől.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sisa József: A soborsini kastély viszontagságai. Várak, kastélyok, templomok 2011/1
  • Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Kolozsvár, 2007

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]