Menyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Menyháza (Moneasa)
Moneasa spa building.jpg
Romos egykori fürdőépület
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Ravna
Polgármester Ioan-Nuțu Herbei (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség 636 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 17
Község népessége 864 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 68,24 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Menyháza  (Románia)
Menyháza
Menyháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 28″, k. h. 22° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 28″, k. h. 22° 15′ 00″

Menyháza, 1910-ig Monyásza (románul Moneasa) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borossebestől 14 km-re északkeletre, a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Két részből áll, a tulajdonképpeni falu fekszik alacsonyabban és fölötte az üdülőtelep.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése: Monyásza (1597). Először az 1860-as években a gyógyfürdőt kezdte el szépítőleg Menyházá-nak hívni Kéry Imre Arad vármegyei főorvos, tekintettel a női fürdővendégek érzékenységére (vö. monyászik ige). 1896-ban a belügyminisztérium a fürdőt ezen a néven vette nyilvántartásba. 1907-ben az Országos Községi Törzskönyvbizottság, a község döntése ellenére, magának a településnek a nevét is erre változtatta.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román alapítású falu. Már első alkalommal, 1597-ben említik gyógyforrásait. A 18. század elejétől közelében vasércet termeltek ki és dolgoztak fel vízierővel működő hámorokban és kohókban. 1760-ban római katolikus bányászok települtek be. A 19. század közepén Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg a Névery családtól, így lett a borossebesi uradalom része. A gyógyvizet 1866-ban kezdte hasznosítani akkori birtokosa, Ernest Waldstein. 1881-ben kezdtek villákat építeni a fürdő mellé. 1891-ben Wenckheim Frigyes vásárolta meg. 1893-ban megépült a Borossebes–Monyásza keskeny nyomtávú vasút, elsősorban a vas, a fa és a szén szállításának megkönnyítésére, de a fürdőéletet is föllendítette.

A 19. század végén a borossebesi Wenckheim-uradalomnak négy vasbányája volt a falu környékén. 1887-ben alapított vörösmárványbányájában 40-50 fő dolgozott. A márványt Arad építkezésein használták föl. Meszet is szállított a mezőhegyesi cukorgyárnak, mert az itteni mész tulajdonságai megfeleltek a cukorgyártás igényeinek.

Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

A márványbánya a 20. században is működött, az itt kitermelt vörös- és feketemárványt falburkolatok készítésére használták.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1842-ben 354 ortodox, 103 római katolikus és 50 evangélikus lakosa volt.[4]
  • 1900-ban 658 lakosa volt, ebből 541 román és 95 magyar anyanyelvű, 487 ortodox, 125 római katolikus, 21 református és 16 evangélikus vallású. 32%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 12%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 784 lakosából 761 román és 17 magyar nemzetiségű, 688 ortodox, 38 baptista, 31 pünkösdista és 16 római katolikus vallású.
A Medve-barlang
A márványbánya
Csónakázótó a 20. század elején

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Öt forrásának bikarbonátos, kalcium-, magnézium- és nátriumtartalmú vizét mozgásszervi, idegrendszeri, emésztőszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére használják. A település felső részét alkotó fürdőtelep három szállodából, strandfürdőből, csónakázótóból, villákból és panziókból áll. Az épületek egy része még a 19. század végén épült. A téli szezonban egy sípályája működik.
  • A fürdőtelep felső végétől északra, háromnegyed órányi járásra található az egykori márványbánya látványos külszíni fejtője. Az alsóbb rétegekből fekete-, a felsőbb rétegekből vörösmárványt (valójában Jura mészkövet) termeltek ki.
  • A falutól keletre fekvő Jumelt telepen az 1861-ben épített, 11 méter magas, téglával bélelt gránit vasolvasztó kemence romja.
  • Barlangok a falu közelében: a Denevér-barlang (Peștera Liliecilor – fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang) és a Medve-barlang (Grota Urșilor), távolabb az Izoiu Mare-zsomboly (30 m mély aknabarlang).
  • A római katolikus templom 1761-ben, az ortodox 1882-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1899-ben Gheorghe Groza szobrász.
  • Itt hunyt el 1906-ban Czárán Gyula, az Erdélyi-szigethegység turizmusának úttörője. Emléktáblája utolsó lakóhelye, a Zubor-villa falán, sírja a római katolikus temetőben található.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajnal Albert: Menyháza és vidéke. Arad, 1903

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]