Susányfalva
| Susányfalva (Susani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ignafalva |
| Népesség | |
| Népesség | 267 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 27′ 0″, k. h. 22° 11′ 0″ | |
| é. sz. 46° 27′ 0″, k. h. 22° 11′ 0″ | |
Susányfalva (Susani), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vaskohtól délnyugatra, a Tőz patak felső folyásának jobb partján fekvő település.
Története [szerkesztés]
Susányfalva nevét 1574-ben Zuzzanfalva néven említették először az oklevelekben.
1597-ben Zuzan, 1746-ban Szuszán, 1808-ban Szuszány, 1909-ben Susani, Szuszány, 1913-ban Szuszányfalva néven írták.
Lakói románok, akik földmiveléssel, erdei munkával és állattenyésztéssel foglalkoztak. Régebben kaszanyeleket, bükkfa-rudat és egyéb faszerszámokat készítettek. Gyümölcstermelése is jelentős volt.
1597-ben a Kornis, 1613-ban Kenderessy, 1619-ben Kendi családok birtoka volt, majd 1633-ban Kornis Zsigmond kapta meg, 1732-ben pedig Raynald modenai hercegé lett, majd a gróf Königsegg családé, később pedig gróf Wenckheim Krisztina volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Arad vármegyében, magas bérczek közt, Bihar vármegye szélén, 7 katholikus, 524 óhitű lakossal, s anyatemplommal. | ” |
1910-ben 512 lakosából 2 magyar, 507 román volt. Ebből 507 volt görögkeleti ortodox.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

