Dézna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dézna (Dezna)
Dezna from castle hill.jpg
A település látképe a várhegyről
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Bajnokfalva, Déznaláz, Mikószalatna, Nyágra
Polgármester Ovidiu Mircea Neaga (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 317110
Népesség
Népesség 743 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Község népessége 1198 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 205 m
Terület 83,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dézna  (Románia)
Dézna
Dézna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′ 23″, k. h. 22° 14′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 23″, k. h. 22° 14′ 47″

Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borossebestől 10 km-re északkeletre, a Béli-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv desna (= jobb oldali folyó) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várát, illetve várnagyát 1318-ban Deznye, 1340-ben Dezne, 1619-ben Deszni, magát a települést 1601-ben Dezna, 1619-ben Deszny, 1808-ban Deszna alakban említik. A vár 1317-től Zaránd vármegyei királyi vár és uradalmi központ volt, 1387 és 1552 között a Losonczy család birtoka. 1566-tól, Borosjenő eleste után végvár, majd 1574 és 1596 között török kézen volt. Őrsége 1658-ban feladta a törököknek, majd az 1693-as császári ostromkor rommá vált. Az alatta fekvő település a 17–19. században mezőváros. 1732-ben Rajnald modenai herceg birtokába került. Környékén a 18. században már folyt vasérckitermelés. Az ortodox egyház iskoláját 1789-ben alapították, a század végén Vályi András román lakosságúnak írta.[3] 1802-től a Török, majd a Wenckheim családé lett. 1828-ban 758 lakosa volt. 1833-ban évi három országos vásár tartására nyert szabadalmat, amelyeken főként sertést és ökröt árultak. Az 1840-es évek elején egy angol cég öntödét és vashámorokat létesített Restyirátán, a Béli-hegységben, Zúgó felett három kilométerre. A hámorok mellé magyarokat és felvidéki szlovákokat telepítettek, de a faluból is sokan jártak fel dolgozni. A hámorok termékeit többek között Arad, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely piacain értékesítették. A munkástelep mellé Török József magyar nyelvű, római katolikus iskolát létesített. 1848–49-ben ágyúgolyókat öntöttek itt. 1882–85-ben 64–83, német és román munkás dolgozott a vasgyárban. A 19. század végén évi 560 tonna nyersvasat termelt.[4] 1900-ban felszámolták. Az itteni várkertből terjedt el a sikulai alma. Ebből és a nagy területen termő szilvából pálinkát főztek. A Wenckheim-birtokon működött az akkori Magyarország egyik első modern halgazdasága. A falu fölött, a patak mentén ma is vannak halastavak, mellettük halvendéglő üzemel. A faluban neuromotoros rehabilitációs intézet működik.

1880-ban 1048 lakosából 773 volt román, 161 magyar, 54 szlovák, 12 német és 48 egyéb anyanyelvű; 753 ortodox, 246 római katolikus, 21 zsidó és 20 evangélikus vallású volt.

2002-ben 910 lakosából 895 volt román nemzetiségű; 792 ortodox, 71 baptista és 37 pünkösdi vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A felette emelkedő 389 m magas hegyen Dézna (a középkorban Desznye) várának romjai.
  • Az egykori Restyirátán egy 1861-ben épült, akkor tizenegy méter magas olvasztókemence romjai.
  • A 19. század első felében épült klasszicista Wenckheim-kastély gyermeküdülőként működik.
  • Ortodox temploma a 18. században épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása
  4. Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981, 286. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dézna témájú médiaállományokat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]