Zaránd (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zaránd (Zărand)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Köröscsente
Polgármester Florin Moț
Irányítószám 317415
Népesség
Népesség 1405 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Község népessége 2677 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 76,2 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zaránd  (Románia)
Zaránd
Zaránd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′ 24″, k. h. 21° 38′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 24″, k. h. 21° 38′ 56″

Zaránd (románul Zărand) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 39 km-re északkeletre, Kisjenőtől 16 km-re délkeletre, Pankotától 10 km-re északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve az ősi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1150-ben Zarand néven említik először. Egykori vára a Fehér-Körös és a Csiger összefolyásánál volt és 1232-ben már biztosan állott. Várispánság és az azonos nevű Zaránd vármegye székhelye lett. Később azonban elveszítette jelentőségét. Határában több középkori falu is volt egykor. Őstelek nevű határrészén feküdt a középkori Csumótelek és Őstelek, amelyek 1596-ban pusztulhattak el. Északnyugatra Harkálypuszta helyén állt Haraklyán falu, amely ismeretlen okból néptelenedett el. A középkorban az azonos nevű vármegye székhelye, később jelentősége megszűnt, a megyeszékhely Körösbánya lett.

A 16. században két részből, Magyar- és Tótzarándból állott. 1508-ban és 1515-ben megyegyűlés színhelye volt 1566 után török közigazgatási központ. 1876-ban a vármegye területét is felosztották Arad és Hunyad vármegyék között.

1910-ben 3484 lakosából 3144 román és 168 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 2733 lakosából 2469 román, 254 cigány, 4 magyar és 1 német volt.

A 2002-es népszámlálás szerint 1429 lakosa közül 1280 fő (89,6%) román, 137 (9,6%) cigány, 6 (0,4%) ukrán, 4 (0,3%) szlovák, 2 fő (0,1%) pedig magyar.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)