Németság
| Németság (Șagu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Féregyháza, Németságipuszta, Temesfűzkút, Temeskeresztes |
| Népesség | |
| Népesség | 2023 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3862 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 54 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Németság
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 03′ 44″, k. h. 21° 17′ 06″ | |
Németság (Sagu) település Romániában, Bánátban, Arad megyében fekvő település.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Temesvár-i út mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Németság nevét már az 1332-37 évi pápai tizedjegyzék is említette Mezeság, Mezeuság néven.
A falu már ekkor templomos hely volt, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 13 báni, 1335-ben pedig 3 báni pápai tizedet fizetett. Nevét 1489-ben Sagh, az 1561 évi adólajstromban pedig Saagh, 1808-ban Ság vel Ságh, Segenthau vel Dreispitz néven írták. 1489-ben Ethele István, 1510-ben Ravazdi Péter, 1561-ben Kassai János volt a falu birtokosa. 1723-1725-ben a gróf Mercy-féle térképen Saag néven, lakott helységként található, az 1761 évi térképen azonban már csak puszta. 1770-1771-ben Neumann lippai sótári tiszt, a telepítési bizottság egyik tagja, németeket telepített ide, ekkor kapta a német Segenthau és Dreispitz neveket is. Az új település 77 házból állt. 1781-ben Atzél István és Vörös Ignácz vásárolták meg a kincstártól.
1838-ban Borosjenei Atzél Antal birtoka volt, majd 1904-ig báró Atzél Lajos, a 20. század elején pedig gróf Szápáry Istvánné, báró Atzél Konstanzia birtoka volt. A faluban lévő kastélyt báró Atzél Antal és Lajos építtették, de utolsó tulajdonosa 1906-ban átalakíttatta és megnagyobbíttatta és a községen kívül szép, kényelmes tisztilakot is építtetett. A községhez tartozott Németsági-puszta is. 1910-ben 2025 lakosából 86 magyar, 1881 német, 53 román volt. Ebből 1950 római katolikus, 47 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott. A községhez tartozott Németságipuszta is, és a falu határában; a szőlőhegyek környékén feküdt a középkorban Liki falu is.
Liki [szerkesztés]
Liki 1465-1512 között a Muthnokiaké és a Mezőgyániaké volt. 1473-1520 között a Dócziak, 1483-1519 között a Dienessiek birtoka, 1520-ban pedig a Haraszthyaknak is voltak itt részbirtokaik.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Temes vármegye
- Románia (Panoráma 1975) ISBN 963-243-068-9
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
