Marospetres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marospetres (Petriș)
CastelulSalbek (9).JPG
A Szalbek-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Iltő, Maroshollód, Marosszeleste, Óborsa és Rósa
Polgármester Zian Burza-Han (Keresztény-Liberális Mozgalom)
SIRUTA-kód 11673
Népesség
Népesség 513 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 9
Község népessége 1525 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 130,59 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marospetres (Románia)
Marospetres
Marospetres
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′, k. h. 22° 23′Koordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 22° 23′
Marospetres weboldala

Marospetres, 1910-ig Petris (románul: Petriș) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a 'kavics' vagy 'porondos terület' jelentésű román petriș szóból való. Először 1743-ban említették, Petrisch alakban. A Marospetres név a helységnév-rendezés idején keletkezett, mesterséges névadással.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dévától 50 kilométerre északnyugatra, Lippától 69 kilométerre keletre, a Marostól három kilométerre északra, a Zarándi-hegység egy patakvölgyében fekszik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1839–40-ben 512 ortodox, 11 református és 10 római katolikus lakosa volt.
  • 1910-ben 1270 lakosából 1202 volt román, 47 magyar és 19 német anyanyelvű; 1200 ortodox, 52 római katolikus és 12 református vallású.
  • 2002-ben 634 lakosából 623 volt román és kilenc magyar nemzetiségű; 570 ortodox, 34 baptista, 11 pünkösdista és hét római katolikus vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1709-ben települt román lakossággal. 1728-ban 57 házból állt.[3] A felkelők 1784-ben megostromolták és felgyújtották az uradalmi központot (a mai kastély elődjét). Fényes Elek mezővárosnak írja. 1849. február 28-án Zámból román határőrök és parasztfelkelők érkeztek ide azzal a céllal, hogy Soborsinnál összeköttetést létesítsenek a bánáti császári haderőkkel és elvágják az aradi ostromló sereget a magyar főerőktől. 1895-ben 9 316 kataszteri holdas uradalma 88%-ban erdőkből állt. Az erdők kitermelését tizenöt kilométer hosszú keskeny vágányú vasútpálya könnyítette meg. A hegyi szántókon a helyiek harmados bérlőként gazdálkodtak. A parasztbirtokok 60%-ban erdőből, 30%-ban jó minőségű szántókból és kertekből, 10%-ban vizenyős rétekből álltak. Hatvannyolc lakosa 1897-ben magyar állami iskoláért írt kérvényt a vármegyei tanfelügyelőhöz, amely még ugyanazon évben megnyílt.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 199. o.
  4. Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885-1910-ig. Arad, 1910, 66–67. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petris témájú médiaállományokat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]