Székudvar
| Székudvar (Socodor) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | község |
| Polgármester | Ioan Jura |
| Népesség | |
| Népesség | 2285 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 128 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 112,60 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Székudvar
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 21° 26′ 12″ | |
Székudvar (románul Socodor): falu Romániában Arad megyében.
Kisjenőtől 6 km-re nyugatra fekszik. Neve szikes területen épített udvarházat jelöl.
1214-ben Soluhan néven említik először. 1332-ben említik plébániáját. Piacterén előkerültek középkori apátságának és temetőjének maradványai. A népes magyar falunak a 16. században vására és vámja is volt, területén több malom működött. 1910-ben 5534 lakosából 4545 román és 879 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
Tartalomjegyzék |
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
1992-ben 2322 lakosából 2110 román, 162 magyar, 38 cigány és 10 német volt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1888. március 6-án Banner János ősrégész, néprajztudós, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora.
- Itt született 1919. április 25-én Dr. Dászkál István nagyváradi latin szertartású ordinárius, apostoli protonotárius, nagyprépost - tudós római katolikus pap.
Nevezetességei [szerkesztés]
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
