Selénd
| Selénd (Șilindia) | |
 |
|
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Dezsőháza, Kávna, Lugozó, Újárkos |
| Polgármester | Rovin Mariș (PD-L) |
| Népesség | |
| Népesség | 471 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 39 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 69,22 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Selénd
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 20′ 23″, k. h. 21° 54′ 5″ | |
Selénd, 1910-ig Silingyia (románul Șilindia) falu Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Aradtól 53 kilométerre északkeletre, Borosjenőtől délkeletre, a Csigér-patak jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Selénd és Dezsőháza között 1967-ben Nagy Sándor korabeli pénzlelet került felszínre. A település nevét 1334-ben Solend, 1475-ben egy nemesi előnévben Selend, 1799-ben Silingyia néven említették. 1746-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott. 1742-ben 25 házból állt, 1746–52-ben pedig 47 család lakta. 1755-ben ortodox egyházát mint Lugozó filiáját írták össze. Lakói a 19. század végén vályút és szarufát készítettek, piacaik Arad, Pankota és Borosjenő voltak. Deseő Ádám 1865-ben szervezte meg seléndi központú uradalmát. Ez 1895-ben három tagban feküdt: Selénd, Dezsőháza határában és az apateleki Mokra-hegy-en. 695 hold tölgyerdőből és 643 hold szántóból állt. Az erdőben kitermelt fát épületfának és távíróoszlopnak adták el. A családnak kastélya is volt a faluban. Román lakói mellé, a Neuschloss család kiirtott erdőinek helyére az 1890-es években magyarpécskai, battonyai és Hont vármegyei magyarokat és szemlaki németeket telepítettek be. A 19. század végén két magyar nyelvű iskolája is volt, a római katolikus és az evangélikus. Feljegyezték, hogy a 20. század elején, Arad megyében itt terjedt el először a kávéivás a parasztok között.
1910-ben 1537 lakosából 827 volt román, 639 magyar és 69 német anyanyelvű; 747 ortodox, 588 római katolikus, 43 református, 35 zsidó és 29 evangélikus.
2002-ben 471 lakosából 416 volt román, 39 magyar és 11 ukrán nemzetiségű; 410 ortodox és 49 római katolikus vallású.
Források [szerkesztés]
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- V. F.: O zi de toamnă în Șilindia ('Egy őszi nap Selénden')
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
-
A Csigér Seléndnél, 2010 júliusában
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
