Selénd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selénd (Șilindia)
Selendi romai katolikus templom.jpg
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Dezsőháza, Kávna, Lugozó, Újárkos
Polgármester Rovin Mariș (PD-L)
Irányítószám 317330
Körzethívószám +40 x57[1]
Népesség
Népesség 466 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 904 (2011)[3]
Magyar lakosság 39
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 69,22 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Selénd  (Románia)
Selénd
Selénd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 21″, k. h. 21° 54′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 21″, k. h. 21° 54′ 49″

Selénd (1910-ig Silingyia, románul Șilindia) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 53 km-re északkeletre, Borosjenőtől délkeletre, a Zarándi-hegység északnyugati lábánál, Csigér patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selénd és Dezsőháza között 1967-ben Nagy Sándor korabeli pénzlelet került felszínre. A település nevét 1334-ben Solend, 1475-ben egy nemesi előnévben Selend, 1799-ben Silingyia néven említették. 1746-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott. 1742-ben 25 házból állt, 1746–52-ben pedig 47 család lakta. 1755-ben ortodox egyházát mint Lugozó filiáját írták össze. Lakói a 19. század végén vályút és szarufát készítettek, piacaik Arad, Pankota és Borosjenő voltak. Deseő Ádám 1865-ben szervezte meg seléndi központú uradalmát. Ez 1895-ben három tagban feküdt: Selénd, Dezsőháza határában és az apateleki Mokra-hegy-en. 695 hold tölgyerdőből és 643 hold szántóból állt. Az erdőben kitermelt fát épületfának és távíróoszlopnak adták el. A családnak kastélya is volt a faluban. Román lakói mellé, a Neuschloss család kiirtott erdőinek helyére az 1890-es években magyarpécskai, battonyai és Hont vármegyei magyarokat és szemlaki németeket telepítettek be. A 19. század végén két magyar nyelvű iskolája is volt, a római katolikus és az evangélikus. Feljegyezték, hogy a 20. század elején, Arad vármegyében itt terjedt el először a kávéivás a parasztok között.

1910-ben 1537 lakosából 827 fő volt román, 639 magyar és 69 német anyanyelvű; 747 fő ortodox, 588 római katolikus, 43 református, 35 zsidó és 29 evangélikus.

A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Ternovai járásához tartozott.

2002-ben 471 lakosából 416 fő volt román, 39 magyar és 11 ukrán nemzetiségű; 410 ortodox és 49 római katolikus vallású.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Selénd témájú médiaállományokat.