Temesújfalu
| Temesújfalu (Neudorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temeshidegkút |
| Népesség | |
| Népesség | 989 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 51 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Temeshidegkút település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lippa nyugati szomszédjában fekvő település.
Története [szerkesztés]
Temesújfalu nevét 1723-1725-ben a gróf Mercy tábornagy térképen már Novosello néven említették. 1808-ban Neudorf, Újfalu néven írták.
A török hódoltság végén már lakott volt, azonban a következő évtizedekben elpusztult és az 1761. évi hivatalos térképen már pusztaként szerepelt.
1765-ben 148 német telepes család telepedett le itt, akiknek Neumann lippai sótári tiszt lakóházakat építtetett. Ekkor Neudorf lett a neve.
1782-ben Deseő Ádám vette meg a kincstártól, a kitől 1797-ben sógora Eötvenesi Lovász Zsigmond császári királyi kamarás vette zálogba.
1812-ben Eötvenesi Lovász Imre, utána özvegye, 1846-ban, pedig Eötvenesi Lovász Amália férje gróf Zelenski Lászlóné lett a birtokosa, majd később a Lovász-család birtokai gróf Zelenski Róbertre szálltak.
1798-ban Eötvenesi Lovász Zsigmond építette a kastélyt, mely ekkor még csak földszintes volt. E kastélyban lakott Eötvenesi Lovász Zsigmond vendégeként, 1809 augusztus 17-étől 1809. október 1-jén bekövetkezett haláláig, I. Ferenc király nővére, Mária Anna Ferdinanda főhercegnő, kit a temesújfalui kegyurasági templom szentélye alatt levő Eötvenesi Lovász-család sírboltjába temettek el. A szentélyben, a főhercegnő emlékére, Miksa főherceg, a későbbi mexikói császár, fehér kararai márvány sírkövet állíttatott. A kastélyt 1848-ban az erdélyi mócokfeldúlták és kirabolták.
A kastély 1884-ig lakatlan maradt, de ekkor gróf Zelenski Róbert átalakíttatta, és kétemeletesre építtette fel. A kastélyban tartózkodott 1903. szeptember 3-tól szeptember 7-ig Ferenc Ferdinánd trónörökös is.
A kastély főúri berendezései között 2000 kötetes könyvtár, régi olasz mesterek festményei, régi metszetek, bútorok, ötvösművek voltak találhatók.
1910-ben 1310 lakosából 126 magyar, 1033 német, 149 román volt. Ebből 1134 római katolikus, 13 református, 139 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1771-ben épült.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye
- Vistaik András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

