Galsa
| Galsa (Galșa) | |
 |
|
| A galsai ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Világos |
| Népesség | |
| Népesség | 2174 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 152 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Galsa
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 21° 38′ 52″ | |
Galsa (románul Galșa, németül Galscha) falu Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Aradtól 30 km-re északkeletre, az Aradi-hegyalján fekszik. Összeépült Világossal.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szláv eredetű személynévből ered, vö. cseh Holiše, lengyel Golisza. Első említései: Golosa (1202–1203), Gsossa és Galsa (1332–1337).
Története[szerkesztés]
A kezdetektől szőlőművelő falu volt. 1439-ben mezővárosnak írták.
1720-ban ötven család lakta. 1732-ben a kamara németekkel telepítette. Mivel a 19. századig folyamatosan költöztek be németek Ószentannáról és Újszentannáról, német nyelvjárása azokéhoz vált hasonlóvá. Magyar lakói szórványosan települtek be.
1784-ben több erdélyi nemes idemenekült a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés elől, de november 8-án a Ioan Lucaciu vezette Körös vidéki felkelők felgyújtották. 1835-ben román népét áttérítették a görög katolikus egyházba, de 1847-ben vagy kevéssel azelőtt visszatértek ortodoxnak.[2]
1848 nyarán Gheorghe Popát választották országgyűlési képviselőjévé. Október 10-én lakossága részt vesz a környéken kitört felkelésben. Október 24-én kivégezték Popa apját, mert a Gál László vezette honvédek érkezésekor félreverte a harangokat.
Az 1880-as években gránitot kezdek bányászni, de az alsó rétegek gyenge minősége miatt felhagytak vele. Szőlőültetvényei 1835-ben ötszáz kataszteri holdat tettek ki, legnépszerűbb fajtái régen és ma is a magyarádi mustos, a királyleányka és az olaszrizling.[3] 1891. június 18–19-én hatvan, a filoxéra által tönkretett gazda és napszámos elfoglalta a községházát.
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 2269 lakójából 1485 volt román, 508 magyar és 263 német anyanyelvű; 1292 ortodox, 722 római katolikus, 200 görög katolikus, 26 református és 23 zsidó vallású.
- 2002-ben 2174 lakójából 1822 volt román, 152 magyar, 139 cigány és 57 német nemzetiségű; 1761 ortodox, 210 római katolikus, 127 pünkösdista és 58 baptista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox temploma 1749-ben, a római katolikus 1906-ban épült. Az ortodox templom barokk ikonosztázát 1769–1770-ben Stefan Tenecki festette.
- 18. századi barokk kastély, klasszicista elemekkel.
Gazdaság[szerkesztés]
- Szőlőtermesztés.
- Mészkőbánya.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1824-ben Gheorghe Popa Arad vármegyei főispán (1864–1867).
Források[szerkesztés]
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Revoluția de la 1848–1849 din Transilvania, vol. 1, București, 1977, 203–4. o.
- ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 289–90. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
-
A római katolikus templom, háttérben az ortodox templommal
-
Általános iskola
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
