Galsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galsa (Galșa)
A galsai ortodox templom
A galsai ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségVilágos
Rang falu
Községközpont Világos
Irányítószám 317341
SIRUTA-kód 12386
Népesség
Népesség2206 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság122 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″
SablonWikidataSegítség

Galsa (románul: Galșa, németül: Galscha) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól 30 km-re északkeletre, az Aradi-hegyalján fekszik. Összeépült Világossal.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv eredetű személynévből ered, vö. cseh Holiše, lengyel Golisza. Első említései: Golosa (12021203), Gsossa és Galsa (13321337).

Története[szerkesztés]

A kezdetektől szőlőművelő falu volt. 1439-ben mezővárosnak írták.

1720-ban ötven család lakta. 1732-ben a kamara németekkel telepítette. Mivel a 19. századig folyamatosan költöztek be németek Ószentannáról és Újszentannáról, német nyelvjárása azokéhoz vált hasonlóvá. Magyar lakói szórványosan települtek be.

1784-ben több erdélyi nemes idemenekült a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés elől, de november 8-án a Ioan Lucaciu vezette Körös vidéki felkelők felgyújtották. 1835-ben román népét áttérítették a görögkatolikus egyházba, de 1847-ben vagy kevéssel azelőtt visszatértek ortodoxnak.[2]

1848 nyarán Gheorghe Popát választották országgyűlési képviselőjévé. Október 10-én lakossága részt vesz a környéken kitört felkelésben. Október 24-én kivégezték Popa apját, mert a Gál László vezette honvédek érkezésekor félreverte a harangokat.

Az 1880-as években gránitot kezdek bányászni, de az alsó rétegek gyenge minősége miatt felhagytak vele. Szőlőültetvényei 1835-ben ötszáz kataszteri holdat tettek ki, legnépszerűbb fajtái régen és ma is a magyarádi mustos, a királyleányka és az olaszrizling.[3] 1891. június 1819-én hatvan, a filoxéra által tönkretett gazda és napszámos elfoglalta a községházát. A kiérkezett két századnyi katona tizennyolc főt letartóztatott.[4]

Két kőfejtőjéből az 1900-as években évente átlagosan hat-nyolcezer köbméter dolomitot termeltek ki.[5]

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 2269 lakójából 1485 volt román, 508 magyar és 263 német anyanyelvű; 1292 ortodox, 722 római katolikus, 200 görögkatolikus, 26 református és 23 zsidó vallású.
  • 2002-ben 2174 lakójából 1822 volt román, 152 magyar, 139 cigány és 57 német nemzetiségű; 1761 ortodox, 210 római katolikus, 127 pünkösdista és 58 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1]
  2. Revoluția de la 1848–1849 din Transilvania, vol. 1, București, 1977, 203–4. o.
  3. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 289–90. o.
  4. Egyed Ákos: A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest, 1975, 226. o.
  5. Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904

Források[szerkesztés]

  • Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]