Ötvenespuszta

Ötvenespuszta (Andrei Șaguna)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	falu
Községközpont	Zimándújfalu
Irányítószám	317426
Népesség
Népesség	1796 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	333
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ötvenespuszta Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 13″, k. h. 21° 23′ 25″46.2869444444, 21.3902777778

Ötvenespuszta (Ötvenes, románul Andrei Șaguna, korábban Utviniș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól 12 km-re északkeletre, az E671-es út mentén fekszik.

Nevének eredete

Eredetileg Ötvenablakának hívták: Ethwenablaka és Ethwen Ablak (1471), Etvenablakv (1561). Először a Gyulai szandzsák 1567-es adóösszeírásában Ötvenös. A román név adója Andrei Șaguna püspök.

Története

1579-ben 29 adófizető család lakta, vegyesen magyarok és szerbek. Valószínűleg a 17. század elején néptelenedett el.

A 18. század második felében az ún. újaradi uradalmat összevásárló ötvenesi Lovász Mihály választotta uradalma székhelyéül. Lakói állandóan cserélődő, szerződéses gazdasági cselédek voltak, magyarok és románok vegyesen. 1859-ben gazdasági szeszgyárat és gőzmalmot alapítottak területén. 1895-ben az anyagi ágon Lovász-utód Zselénszky Róbert uradalmának volt a központja, 76 holdas parkkal.

1926-ig Fakerthez tartozott, ekkor alakították önálló községgé. A Zselénszkytől kisajátított területre a román állam hetven kétegyházi és battonyai román családot telepített. Zselénszky Róbert az 1921-es agrártörvényt kijátszva a megengedettnél több, 1280 holdnyi földet tartott meg. Az 1930-as években az itt termett muskotályszőlőből helyben konyakot is előállítottak. Híres volt ekkoriban dinnyetermesztése is. 1949-ben a Zselénszky-uradalom területéből állami gazdaságot hoztak létre.

Népessége

• 1910-ben 1085 lakosából 755 volt magyar, 284 román és 30 szlovák anyanyelvű; 637 római katolikus és 278 ortodox vallású.
• 2002-ben 1796 lakosából 1444 volt román és 333 magyar nemzetiségű; 1262 ortodox, 355 római katolikus, 94 baptista, 44 pünkösdista és 24 református vallású.

Híres emberek

• 1934-ben meglátogatta Patrick Leigh Fermor. Nagy élményt okozott számára, hogy találkozhatott itt egy élő Pallavicinivel és egy Odeschalchival.

Források

• Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
• Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982

Külső hivatkozások

• A falu a "www.virtualarad.net" honlapon (románul)