Kétegyháza
| Kétegyháza | |||
 |
|||
| Kétegyháza Andrássy-Almásy Kúria | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyulai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária[1] | ||
| Irányítószám | 5741 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4135 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 81,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 50,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kétegyháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kétegyháza
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,54903°, k. h. 21,18371° | |||
| Kétegyháza weboldala | |||
Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés megyében, a Gyulai kistérségben. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza), illetve a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon érhető el. A vasútállomás a 120-as vonalon Szabadkígyós és Lőkösháza, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak)
Története [szerkesztés]
1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, 1950-től Békés megye része.
A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.
Kultúra és oktatás [szerkesztés]
A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul.A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Neves kétegyházi személyek [szerkesztés]
- Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.
- Itt született (1952. október 29. –) Kalcsó József festő, grafikus [1]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban.
- Román Tájház
- Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
