Kétegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kétegyháza
Kétegyháza - Palace.jpg
Kétegyháza Andrássy-Almásy Kúria
Kétegyháza címere
Kétegyháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Gyulai
Kistérség Gyulai
Jogállás nagyközség
Polgármester Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária[1]
Irányítószám 5741
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 3622 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 81,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 50,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kétegyháza  (Magyarország)
Kétegyháza
Kétegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 57″, k. h. 21° 11′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 57″, k. h. 21° 11′ 01″
Kétegyháza  (Békés megye)
Kétegyháza
Kétegyháza
Pozíció Békés megye térképén
Kétegyháza weboldala

Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés megyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, 1950-től Békés megye része.

A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.

A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.

Kultúra és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul.A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Neves kétegyházi személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.
  • Itt született (1952. október 29. –) Kalcsó József festő, grafikus [1]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban.
  • Román Tájház
  • Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]