Csermő
| Csermő (Cermei) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Püspökpuszta (Avram Iancu) és Somoskeszi |
| Polgármester | Ioan Daniel Vesa (Keresztény-Liberális Mozgalom), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 1824 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2856 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 197 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 114,04 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 32′ 51″, k. h. 21° 50′ 36″ | |
| é. sz. 46° 32′ 51″, k. h. 21° 50′ 36″ | |
| Csermő weboldala | |
Csermő (románul Cermei, németül Tschermei) falu Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Borosjenőtől húsz kilométerre északra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429).
Története[szerkesztés]
A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá.
1828–1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei magyar jobbágyokat telepítettek be. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel.[3] Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit.
1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, ekkor alapították római katolikus plébániáját is. Az 1860-as évek közepétől 1901-ig megszakításokkal református iskola is működött. 1860-ban gyógyszertárat nyitottak benne.[4] 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be.
A 19. század folyamán birtokos volt a faluban az örmény eredetű Jakabffy család. A század végén itt volt a székhelye a Czárán család, Müller Vilmos, Faschó Moys Sándor és Sánka Vilmos és Irma uradalmainak. A kisbirtokosok mintegy fele viszont nem tudott megélni saját földjéből, feles vagy haszonbérletre szorult, télen pedig lakói távoli vármegyékbe is eljártak famunkát végezni.
Népessége[szerkesztés]
- 1842-ben 1150 ortodox és 25 római katolikus vallású lakosa volt.[5]
- 1900-ben 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református, 114 zsidó, 34 evangélikus és 29 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 75 adventista, 58 baptista és 30 református vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Tőz mentén és a falutól északnyugatra fekvő mocsaras területen számos vonuló madárfaj fészkel.
- A római katolikus templom 1854-ben, az ortodox templom 1875–1881-ben épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1892. november 9-én Flamm Sándor belgyógyász.
- Itt született 1896-ban Klein József festőművész.
- Itt született 1931-ben Bitay Zoltán grafikusművész.
Gazdaság[szerkesztés]
Fafeldolgozó és textilipar.
Források[szerkesztés]
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ MKSz
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.
- ↑ Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község website-ja (románul)
- A falu oldala a "www.virtualarad.ro" website-on (románul)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

