Almáskamarás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almáskamarás
Almáskamarás címere
Almáskamarás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Kistérség Mezőkovácsházi
Jogállás község
Polgármester Mazán Attila (független)[1]
Irányítószám 5747
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 910 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 58,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskamarás (Magyarország)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 39″, k. h. 21° 05′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 39″, k. h. 21° 05′ 34″
Almáskamarás (Békés megye)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Békés megye térképén
Almáskamarás weboldala

Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió és Békés megye délkeleti részén, Békéscsabától 44 kilométerre délre fekszik. A legközelebbi város, Mezőkovácsháza kb. 20 km-re található. A jelenlegi magyar-román országhatár mindössze kb. 15 km-re van a településtől. Szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota (közúton), Dombiratos, Medgyesegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Nagykamarást Kunágotával összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás a kb. 8 km-re lévő, Medgyesegyházához tartozó Bánkúton található, A MÁV 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll.

  • Cím: 5747 Almáskamarás, Dózsa Gy. u. 54.
  • Tel.: (06) 68/439-000
  • Fax: (06) 68/439-000
  • E-mail: almaspolghiv@fabinet.hu[3]
  • Hivatalos honlap: www.almaskamaras.hu
  • A településen 4 fős Német Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota településeket 1418-ban említik először. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén több Árpád-kori falu nyomai találhatók, de nevük nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[4]

Magát Almáskamarást 1844-ben alapították, eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve.

Az eleki járásba tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. A települést Almáskamarásnak elsőként 1855-ben használják a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben.

A települést a trianoni békeszerződés után Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága, a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megrázta a falut; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is közeli kapcsolatban állnak a lakók, sok egykori lakó évente hazalátogat Almáskamarásra.

1980-tól Almáskamarás a nagykamarási tanács irányítása alá került, csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az infrastruktúra is sokat fejlődött azóta.

Lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
1910 2108
1940 2465
1948 2925
1983 1980
1990 1157
2001 1013
2010 865

[5][6]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görög katolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[6]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[8]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[9]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus (Szent Vendel-) templom: 1865-ben épült, Ursits Lipót tervei alapján.
  • Temető gót betűs sírkövekkel

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]