Almáskamarás
| Almáskamarás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség | Mezőkovácsházi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Mazán Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5747 | ||
| Körzethívószám | 68 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 865 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 58,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Almáskamarás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Almáskamarás
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| Almáskamarás weboldala | |||
Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A régió és Békés megye délkeleti részén, Békéscsabától 44 kilométerre délre fekszik. A legközelebbi város, Mezőkovácsháza kb. 20 km-re található. A jelenlegi magyar-román országhatár mindössze kb. 15 km-re van a településtől. Szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota (közúton), Dombiratos, Medgyesegyháza.
Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található.
[szerkesztés] Megközelítése
Közúton a Nagykamarást Kunágotával összekötő alsóbbrendű úton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás a kb. 8 km-re lévő, Medgyesegyházához tartozó Bánkúton található, A MÁV 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán.
[szerkesztés] Önkormányzat
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll.
- Cím: 5747 Almáskamarás, Dózsa Gy. u. 54.
- Tel.: (06) 68/439-000
- Fax: (06) 68/439-000
- E-mail: almaspolghiv@fabinet.hu[3]
- Hivatalos honlap: www.almaskamaras.hu
- A településen 4 fős Német Kisebbségi Önkormányzat is működik.
[szerkesztés] Története
Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota településeket 1418-ban említik először. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén több Árpád-kori falu nyomai találhatók, de nevük nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[4]
Magát Almáskamarást 1844-ben alapították, eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve.
Az eleki járásba tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. A települést Almáskamarásnak elsőként 1855-ben használják a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben.
A települést a trianoni békeszerződés után Csanád-Arad, majd Csanád-Arad-Torontál megyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága, a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megrázta a falut; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is közeli kapcsolatban állnak a lakók, sok egykori lakó évente hazalátogat Almáskamarásra.
1980-tól Almáskamarás a nagykamarási tanács irányítása alá került, csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az infrastruktúra is sokat fejlődött azóta.
[szerkesztés] Lakosságszám alakulása
| Év | Lakosság (fő) |
|---|---|
| 1910 | 2108 |
| 1940 | 2465 |
| 1948 | 2925 |
| 1983 | 1980 |
| 1990 | 1157 |
| 2001 | 1013 |
| 2010 | 865 |
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[7]
[szerkesztés] Vallás
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görög katolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[6]
[szerkesztés] Római katolikus egyház
1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[8]
[szerkesztés] Református egyház
A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.
[szerkesztés] Evangélikus egyház
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[9]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus (Szent Vendel-) templom: 1865-ben épült, Ursits Lipót tervei alapján.
- Temető gót betűs sírkövekkel
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ http://www.onkornet.hu/almaskamaras/
- ↑ Látnivalók Békés megyében 160-160. o.
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/A/Alm%C3%A1skamar%C3%A1s.html
- ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29595
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/almaskamaras.htm
- ↑ http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=2101
[szerkesztés] Források
1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||
