Marosaszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosaszó (Ususău)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Községközpont Marosaszó
Beosztott falvak Dorgos, Marosborosznok, Petercse, Szabálcs
Irányítószám 317375
SIRUTA-kód 10809
Népesség
Népesség 666 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 5
Község népessége 1392 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosaszó  (Románia)
Marosaszó
Marosaszó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 05″, k. h. 21° 48′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 05″, k. h. 21° 48′ 54″

Marosaszó (Ususău), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros bal partján, Lippa keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosaszó nevét 1418-ban említette először oklevél Hozyazo néven, ekkor a Maróthiak voltak a földesurai.

1723-1725 között Assiaso, 1761-ben Assiaseu, 1808-ban Hosszúszó ~ Hosszuszeö, 1913-ban Marosaszó néven írták. 1717 évi összeírásban 20 házzal fordult elő a lippai kerületben, Aschliasch néven. 1723-1725 között a gróf Mercy térképén Assiaso néven, lakott helyként jelölték, az 1761 évi hivatalos térképen, pedig Assiaseu alakban. 1845-ig kincstári birtok volt, ekkor Baillet de Latour Tivadar kapta adományként, és 1848-ban is a gróf Baillet de Latour család Károly nevű tagja volt itt birtokos.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„Hosszúszó, oláh falu, Temes vármegyében, a Maros bal partján, Lippához 1 3/9 mérföldre, 1459 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Hegyes völgyes határa sovány, s áll 3507 holdból 1495 négyszögölből, mely közt 7 hold 1200 öl majorsági szántóföld, 362 hold 269 négyszögöl kaszáló, 8 hold legelő, 68 hold 1085 négyszögöl szorgalomföld, 17 hold szilvás, 9 hold Maros sziget, 1078 hold erdő; urbéri szántó 804 hold, rét 172 hold, legelő 157 hold, 203 hold házhely, 24 hold. szorgalomföld, 169 hold 780 négyszögöl szilvások, 169 hold haszonvehetlen, 218 hold szabad földek. Bírják gróf Latour Tódor hadügyminiszter örökösei.”

1910-ben 1434 lakosából 14 magyar, 20 német, 1400 román volt. Ebből 63 római katolikus, 106 görög katolikus, 1269 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Marosaszó Szatubatriu-dűlőjében hajdan falu volt. A mai Marosaszó és Lippa között a középkorban Iregd nevű falu állt, amely 1418-ban a Maróthi-, 1484-ben a Pathócsi család birtoka volt. 1511-ben a Patócsi-család "de Eperjes alias de Iregdi" előnevet is használt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu régi görögkeleti román temploma 1792-ben épült, 1912-ben építettek újat.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosaszó (Hosszúaszó) egy 1700-as évekből való térképen
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]