Temeshidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temeshidegkút (Zăbrani)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Lippakeszi, Temesújfalu
Irányítószám 317410
SIRUTA-kód 12787
Népesség
Népesség 2165 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 22
Község népessége 4251 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temeshidegkút (Románia)
Temeshidegkút
Temeshidegkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′ 23″, k. h. 21° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 23″, k. h. 21° 35′ 17″
Temeshidegkút környéke 1770 körül

Temeshidegkút település Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település. A DN62-es út halad át rajta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint a La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkantak.[3]

Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven. 1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában. 1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.

A település királyi birtok és vásáros hely volt; a 18. században elnéptelenedett. 1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görög katolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár.”

A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 2999 lakosából 2658 német, 250 román, l90 magyar volt. Ebből 2744 római katolikus, 136 görögkeleti ortodox, 112 görög katolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A két templom közötti útszakasz utcafrontja az út mindkét oldalán műemlékként van nyilvántartva az AR-II-a-A-00660 sorszámon.[3]
  • Római katolikus templomát 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. ^ a b Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]