Temeshidegkút
| Temeshidegkút (Zăbrani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Lippakeszi, Temesújfalu |
| Népesség | |
| Népesség | 2299 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4472 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 22 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Temeshidegkút
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 03′ 23″, k. h. 21° 35′ 17″ | |
Temeshidegkút település Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven.
1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában.
1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.
A település királyi birtok és vásáros hely volt.
A település a 18. században elnéptelenedett.
1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görög katolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár."
A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
1910-ben 2999 lakosábó l90 magyar, 2658 német, 250 román volt. Ebből 2744 római katolikus, 112 görög katolikus, 136 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus templomát - 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország leírása.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
