Tőzmiske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőzmiske (Mișca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Bélzerénd, Simonyifalva, Vadász
Polgármester Haász Tibor (RMDSZ)
SIRUTA-kód 11432
Népesség
Népesség 1305 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 17 (2002)
Község népessége 3733 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 29,42 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tőzmiske (Románia)
Tőzmiske
Tőzmiske
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″
Tőzmiske weboldala
Miske és környéke 1782–85-ben

Tőzmiske, 1910-ig Miske (románul: Mișca) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miske a Mihály személynév becézett alakjából való, előtagját pedig a Tőz folyóról kapta, a Miskétől és Vásárosmiskétől való könnyebb megkülönböztethetősége céljából. Először 1249-ben, Myske alakban említették.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisjenőtől északkeletre, a Fekete-Körösbe folyó Tőz mellett fekszik.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1839–40-ben 1896 ortodox román lakosa volt.
  • 1910-ben 1774 lakosa közül 1598 volt román és 173 magyar anyanyelvű; 1587 ortodox, 116 református, 39 római katolikus, tizenöt zsidó és tizenkét egyéb (baptista) vallású.
  • 2002-ben 1209 lakosából 963 volt román, 226 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 956 ortodox, 99 pünkösdi, 95 baptista és 44 adventista hitű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben katolikus falu volt. Az 1552 és 64 közötti dikális összeírásban 31 jobbágyportával szerepel. A török hódoltság idején elpusztult, 1715 és 1720 között bánáti románokkal települt újra. 1746-ban 64 régi és 14 jövevény jobbágy és négy házas zsellér családfő, 1771-ben 127 jobbágy és 47 zsellér családfő lakta. 1825-ben József nádor uradalmának része volt. A Fehér-Körös alsó völgye szűcsközpontjának számított.[3] 1895-ben elaprózódott kisbirtokrendszer jellemezte, lakóinak háromnegyede mellékkeresetre volt utalva, leggyakrabban napszámba jártak a nádori uradalomba.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magának a falunak a határából 2014 hektár szántó és 928 legelő.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Georgeta Stoica – Paul Petrescu – Maria Bocșe: Dicționar de artă populară. Bukarest, 1985

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Géza Kovách – Augustin Mureșan – Gheorghe Lazea: Mișca: studii monografice. Arad, 2004
  • Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leirása. Arad, 1898

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu úrbéri térképe 1781-ből [1]