Trojás
| Trojás (Troaș) | |
| A fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Soborsin |
| Népesség | |
| Népesség | 206 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 5′ 27″, k. h. 22° 17′ 53″ | |
| é. sz. 46° 5′ 27″, k. h. 22° 17′ 53″ | |
Trojás, 1910 és 1918 között Torjás (románul Troaș) falu Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Lippától 63 km-re keletre, egy szép fekvésű völgyben található.
Története[szerkesztés]
A 18. században jött létre, román lakossággal. 1895-ben 6042 holdnyi erdeje a soborsini Nádasdy-uradalomhoz tartozott. Mészégető kemencéje évi 5000 tonna meszet termelt.
1917 júliusában Bartók Béla Egisto Tangóval, Prostasie és Cornel Givulescuval 18 dalt gyűjtött a falubeliektől.
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 880 lakosából 817 volt román, 38 magyar és 14 ruszin anyanyelvű; 816 ortodox, 24 római katolikus, 19 zsidó és 17 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 206 román nemzetiségű lakosából 168 volt ortodox és 36 pünkösdista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox fatemploma 1782-ben épült és 1785 óta áll jelenlegi helyén. Belsejét 1813-ban Nicolae Zugrav festette ki.
- A volt Hunyady-erdészház. A Trojás-patak völgye jó pisztrángos hely.
Források[szerkesztés]
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- Ioan T. Florea: Bartók Béla folklórgyűjtése Arad megyében. = Csende Béla (szerk.): A népdalkutató Bartók Béla Békés, Arad és Bihar megyékben. Békéscsaba, 1981
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

