Kisbaja
| Kisbaja (Baia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tótvárad (Vărădia de Mureș) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisbaja
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 5′ 0″, k. h. 22° 10′ 0″ | |
Kisbaja (Baia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése [szerkesztés]
Tótváradtól keletre, a Szlatina partján, Gyulatő és Marosszlatina közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Kisbaja, Baja nevét 1464-ben említette először oklevél Bajelesthfalva néven. Ekkor a Báthory család birtoka volt.
1808-ban Bája, 1888-ban Baja, 1909-ben Baia, 1913-ban Kisbaja néven írták.
1479-ben Mátyás király Kislány és Nagylány községeket Rajkaynak és Czeczének adta.
Egykori birtokosai a Kászonyi-család volt, az 1900-as évek elején pedig kincstári birtok, a magyar királyi erdészeté volt.
Román lakosságú község. Környező települések: Mikószalatna, Farkasháza, Szarvaság, Gyulatő és Garassa.
A falu egy völgykatlanban fekszik, magas hegyektől körülvéve. Lakosságassága főleg földműveléssel és famegmunkállással foglalkozott, lakosai régebben híres abroncskészítők voltak. A falut egy patak szeli át, környező hegyei közül nevezetes az Omagu és Creminaru. Utóbbin tűzkő található. Jidovina nevű részében egy háromágú beomlott régi bánya volt, állítólag aranybánya.
1910-ben 624 lakosából 20 magyar, 504 román volt. Ebből 148 görög katolikus, 462 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Somogyi Gyula: Arad vármegye községeinek leírása (Arad, 1913).
.svg){kind=small}
