Ménes

Ménes (Miniș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	falu
Községközpont	Gyorok (Ghioroc)
Népesség
Népesség	719 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ménes Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 8′, k. h. 21° 36′46.1333333333, 21.6

Ménes, románul Miniș, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól keletre fekvő település.

Története

Ménes Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban silvam ... Ménes néven említette oklevél.

1302-ben és 1310-ben Menesy, 1310-ben Menesi, 1333–1335 között Paulus (sacerdos) de Menesi néven említették.

Nevezetes szőlőtermő hely volt, melyről már az árpád-kori oklevelek is tanúskodnak:

1278-ban Pál bán Ménes erdőt és szőlőjét, melyet Fejestől, Györgytől és Botostól vásárolt, unokaöccsére, Pósára hagyja.

1302-ben Cirner Hench pankotai polgár egy rokonától vásárolt szőlőjét 12 M-ért eladta Bugar vejének, András szegedi polgárnak, aki 1310-ben ugyanezt a szőlőt ugyanannyiért továbbadta Bor-Kalán nemzetségből való Izsép fia Szeri Pósának.

A pápai tizedjegyzék szerint papja 1333-ban 1/2 fertó, 1334-ben 4-4 garas, 1335-ben 1 garas pápai tizedet fizetett. (Gy 1: 181).

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Arad vármegyében, 60 katholikus, 1620 óhitü, 5 evangélikus, 10 református lakossal, óhitü anyatemplommal, szép uradalmi épületekkel. ... legnevezetesebb gazdasága szőlőhegyében áll, melly Ménest egész Európában ismeretessé teszi ... Földesura a kamara, s székhelye egy kerületi tiszttartóságnak.	”

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.

1910-ben 1370 lakosából 148 magyar, 18 német, 1202 román volt. Ebből 123 római katolikus, 1208 görögkeleti ortodox, 19 izraelita volt.

Források

• Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

Ménes egy régi térképen