Kadarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kadarka
vörösborszőlő
Egyéb nevei Gamza
Hazai elterjedtsége Szekszárdi borvidék, Villány–Siklósi borvidék
Általános elterjedtsége Balkán-félsziget, Kárpát-medence borvidékei
Fürt leírása közepes méretű, hengeres, tömött
Érési időszak október eleje-közepe
Érzékenység rothadás, téli fagy
Művelésmód gyalogművelés, vagy fakaros telepítés
Borának jellemzői fűszeres, zamatos
Megjegyzések Kadarka alapfajta ivarilag leromlott ezért ma már szinte kivétel nélkül szelektált klónjait telepítik: fűszeres kadarka, nemes kadarka.
A Bíborkadarka fajta kadarka és a muscat bouschet keresztezésével jött létre.

A kadarka Magyarországon gyakori kék szőlőfajta, melyből a hasonló nevű bor készül.

Eredete, elterjedtsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása bizonytalan; egyesek kis-ázsiai eredetűnek tartják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát "Skadar" nevéből ered. Magyarországra a Balkán-félszigetről került, valószínűleg szerb közvetítéssel, a török kiűzését követően, a 18. században. Hazánkban gyorsan elterjedt és a reformkorban már szinte minden borvidékünkön termesztették; napjainkra termőterületei lecsökkentek. Leghíresebbekké az alföldi Kadarka (Kiskőrös) és a szekszárdi Kadarka borok váltak. A magyar borvidékek közül a kadarka igazi otthona a keceli, illetve a szekszárdi borvidék.

A "kadar" a hunok főbírája volt egyes források szerint.melyek ezek?

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőkéje még a sovány homokon is erős növekedésű, hajtásai mereven felállóak, ezért támasz nélkül (ún. gyalogműveléssel) is termeszthető. Rendkívül igénytelen, edzett, jó szárazságtűrő fajta. Levele sötétzöld, fényes, hólyagos felületű, durva tapintású. Fürtje hengeres, tömött, közepes méretű, szereti a földközeli, hagyományos fakaros telepítést. Napfényigénye magas. Bogyói kékesfeketék, árnyékos oldalukon néha zöldeskékek. Késői érésű fajta, de rothadékonysága és fagyérzékenysége miatt gyakran már szeptemberben szüretelik, alacsony mustfokkal és kevés színanyaggal. Jó fekvésben és kedvező évjárat esetén a 18-20 mustfokot is elérheti. Általában bőtermő, de termőképességét erősen befolyásolják a termékenyülés viszonyai.

Bora – jó érés esetén – kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]