Battonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Battonya
Battonya - Temple.jpg
Római katolikus templom
Battonya címere
Battonya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Kistérség Mezőkovácsházai
Jogállás város
Polgármester Karsai József[1]
Irányítószám 5830
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 5952 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 145,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Battonya  (Magyarország)
Battonya
Battonya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 21° 00′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 21° 00′ 60″
Battonya  (Békés megye)
Battonya
Battonya
Pozíció Békés megye térképén
Battonya weboldala

Battonya (románul Bătania, szerbül Батања, horvátul Batanja[3]) város a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld és a megye délkeleti részén, a Száraz-ér mellett, a román határtól 1 km-re található. Határátkelőhely Tornyán át Romániába, a határ kb. 6 km-re van tőle. Szomszédos települések: Dombegyház, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes, illetve a határ másik oldalán Pécska és csatolt települései: Tornya, Szederhát és Óbodrog, Kispereg és Németpereg.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Csanádi-hát nevű kistáján fekszik.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Gyuláról (444-es főút) Eleken és Lőkösházán keresztül, Békéscsabáról és Orosházáról (47-es főút) Kaszaperen és Mezőkovácsházán át, illetve Mezőhegyes felől alsóbbrendű főutakon érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 125. számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. Battonya vasútállomás Tompapuszta után található. A város vasúti végállomás.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 14 főből áll.

  • Cím: 5830 Battonya, Fő u. 91.
  • Tel.: (06) 68/456-000, (06) 68/456-101, (06) 68/556-040
  • Fax:
  • E-mail: battonya@fabinet.hu
  • Hivatalos honlap: www.battonya.hu
  • A településen
    • Cigány Kisebbségi Önkormányzat
    • Román Kisebbségi Önkormányzat és
    • Szerb Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kőkor óta lakott hely, ennek bizonyítékai a régészek által feltárt neolit telepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető.

Első írásos említése 1340-ből származik, Bothanyaegyháza néven.

Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1445. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában Alsó-, Középső- és Felső-Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).

1529-től a település a török portyázások állandó célpontja lett. 1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politikai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.

A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heisler Donát császári tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.

1839-ben Battonya mezőváros lett, e rang azonban 1871 után puszta címmé vált, majd 1886-tól az egész országban megszűnt. Battonya rangja a polgári közigazgatás időszakában, az 1870-es évektől 1950-ig nagyközség volt.

A világosi fegyverletétel után, a XIX. század második felére a település Csanád vármegye második legnépesebb városa volt. Az 1800-as évek utolsó harmadában a mezőváros nagy fejlődésnek indult: 1870-ben gőzmalom épült, 1872-ben telekkönyvi hivatal kezdte meg működését, 1875-ben téglagyár létesült. 1882-ben megépült a vasút, majd 1884-ben szikvízgyár jött létre, 1885-ben takarékpénztár, 1886-ban pedig dohánybeváltó létesült. Szintén az 1880-as, 1890-es években jött létre az első temetkezési vállalkozás, a tűzoltó-egylet, a vöröskeresztes egylet. Ekkor létesült a távírda, a nyomda és egy faiskola is. Szintén ekkor jött létre a kisdedóvó (óvoda) és a felső leányiskola is.[4]

Az 1890-es évek parasztmozgalmai Battonyát is elérték: 1891-ben agrárszocialista felkelés tört ki, melyet a csendőrség levert. A felkelés 75. évfordulóján a város akkori vezetése emléktáblát állított a városháza bejárata mellé, és ez máig megtalálható.

1896-ban, a millennium évében megépült a nagyméretű, kétoldali karzatos klasszikus stílusú zsinagóga és rabbiház. Ezzel a két épülettel létrejött az izraelita hitközség központja. 1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.

Az első világháború után, a trianoni békediktátum következtében Battonyából, a térség gazdasági és közigazgatási központjából egy elsorvasztásra kárhoztatott határszéli település lett. A település reménytelennek ítélt sorsát mutatja az is, hogy a két világháború között a lakosok tömegesen költöztek el a községből.

A rendszerváltás előtt a hivatalos álláspont szerint a német hadsereget üldöző szovjet Vörös Hadsereg csapatai itt lépték át először a trianoni Magyarország határát 1944. szeptember 23-án.

1950 előtt járási székhely volt Csanád vármegyében, az 1950-es megyerendezéskor, a megyék jelenlegi határainak kialakításakor került Békés megyéhez, és ugyanabban az évben csatolták a Mezőkovácsházi járáshoz.

1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal.[5]

Egy másik magyarázat szerint a pelikán régi magyar nevéről (patonya) kapta a nevét.[6]

Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 83,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 51%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református, kb. 1%-a görög katolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Más egyházhoz (főleg román ortodox és szerb ortodox) vagy felekezethez a lakosság kb. 6,5%-a tartozik, míg nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 33,5%. [7]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyházközséget remetei Kőszeghy László csanádi püspök alapította 1810-ben, előtte a tornyai plébánia leányegyháza volt. Kezdettől a Kincstár volt a kegyura. A Szeged-Csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Orosházi Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szentháromság. Római katolikus anyakönyveit 1810-től vezetik.[8]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség. [9]

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[10]

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szórvány Helynökség Makói parochiájához tartozik, mint filia. Templomának védőszentje: Szent Miklós. [11]

Szerb ortodox egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budai szerb ortodox egyházmegye (püspökség) - melynek a székhelye Szentendrén van - Szegedi Esperességéhez tartozik, mint önálló parókia.[12]

Román ortodox egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gyulai Román Ortodox Püspökséghez tartozik, mint önálló parókia. Templomának védőszentje: Szent György.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A településhez tartozó Purgly-major udvarán áll egy kb. 250-300 éves, védett kocsányos tölgyfa. Törzskerülete 580 cm.[13]
  • Tompusztai löszgyep: A Körös-Maros Nemzeti Park fokozottan védett, 21 ha-s területe. Jelentőségét a veszélyeztetett társulás(ok) nagysága, egybefüggő volta adja. Csak engedéllyel látogatható![14]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Battonya, római katolikus templom
  • Római katolikus (Szentháromság-) templom: Az 1814-ben eredetileg egytornyúnak épített, klasszicista stílusú templomot 1934 és 1938 között építették át kéttornyúra, neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán tervei alapján. Oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette.
Battonya, római katolikus templom oltárképe, Molnár C. Pál alkotása
  • Földmunkásmozgalmi emlékmű: Búza Barna készítette 1981-ben, az 1891-es zendülés emlékére.
  • Petőfi Sándor mellszobra: Szintén Búza Barna alkotása.
  • I. világháborús emlékmű.
  • II. világháborús emlékmű: Návay Sándor alkotása.
  • Szabadság-emlékmű: 1974-ben készítette Madarassy Walter. Egy rab madár kiszabadulását ábrázolja.
  • Szerb ortodox templom: 1778-79-ben épült, késő barokk stílusban. Egyhajós, félköríves záródású szentélyű, homlokzati tornyos épület. Ikonosztázát – amely 1820-ban készült – Bantkó János faragta, képeit Sava Petrovic és Dusan Aleksic festette.
  • Kőkereszt: 1827-ben készült, empire stílusban.
  • Román ortodox (Szent György-) templom: 1909-ben épült, romantikus stílusban. Főhomlokzatán, a karzat felett emelkedik vörösréz fedésű tornya. Ikonosztázát Ioan Cortîrla és Aurel Cortîrla faragta, ikonjait B. Delliomini készítette.
  • Román ortodox parókia: A házban született Magdu Lucián költő, filmrendező.
  • Görög katolikus (Szent Miklós-) templom.
  • Városháza: 1890-ben épült. Tornyos, szecessziós épület. Az emelete és a tornya 1911-ben épült rá.
  • József Attila szobra: Kelemen Kristóf alkotása.
  • Mikes Kelemen mellszobra: Búza Barna készítette.
  • Kaszinó: 1885 körül épült, neoreneszánsz stílusban. Emeleti középrizalitjában bálterem található, mennyezetén díszítő festéssel.
  • Református templom: 1884-ben épült, eklektikus stílusban. Egyhajós, egytornyos épület.
  • Evangélikus templom.
  • Molnár C. Pál-emlékház: Neoklasszicista stílusban épült. A festőművész szülőfalujának ajándékozott képeit bemutató állandó kiállítás.
  • Molnár C. Pál mellszobra: Búza Barna alkotása.
  • Templomrom: XI. századi, téglából épült, román stílusú kerektemplom maradványa. Az alapfal szentélyrészét az út árka elroncsolta.
  • Zsidó temető: A nagyméretű zsidó temetőben az 1800-as évek elejétől kezdve az 1960-as évekig temettek. A gondozatlan, bekerített sírkertben nyugszik a város egykori jómódú polgárságának legtöbb tagja, az ügyvédek, nagykereskedők, orvosok, iparosok, értelmiségiek, a Kohn, Heim, Grosz, Schwacz, Berg, Klein, Koch családok tagjai. A sírkert szélén romjaiban még áll a millennium idejében épült ravatalozó épülete.
  • Római katolikus (Szent Mihály-) temetőkápolna.
  • SOS Gyermekfalu: 1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap) Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.
  • Hermann Gmeiner mellszobra: A családi rendszerű gyermekmentő mozgalmat elindító professzor mellszobrát Marton László készítette.
  • Battonyai Termál Strandfürdő: A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1908-ban alapított Battonyai Testgyakorlók Köre (BTK) labdarúgó-csapata a Békés megyei bajnokság II. osztályában szerepel.
  • Battonyai Sakk Egyesület.
  • Battonyai Gödrösöki Sporthorgász Egyesület.[15]
  • Barátság Sportegyesület Battonya - taekwon-do és kick-box szakosztályok

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Battonyán született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Battonyán halt meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megfordult Battonyán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bajnai Beke István: A battonyai római katolikus egyházközség története ( 2001, ISBN 9638595876)
  • Bondár M.–D. Matuz E.–Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. in Studia Archaeologica IV (1998) 7–31.
  • Goldman Gy.: Battonya-Gödrösök, eine neolithische Siedlung in Südostungarn. Békéscsaba, 1984.
  • Keliger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig (szakdolgozat, 1935)
  • Puja Frigyes: A felszabadult Battonya (1979, ISBN 9632808398)
  • Puja Frigyes: Lángoló évek (1986, ISBN 9632816331)
  • Puja Frigyes–Szabó Ferenc–Takács László: A battonyai nyomdászat 110 éve (2001, ISBN 963009410X)
  • Szabados József: Battonya m.-város jelen századbeli fejlődésének története és főbb mozzanatai(az 1891-es kiadás 1994-es reprintje ISBN 963045534X)
  • Vámos Imre: Falu a gyümölcsösben (A battonyai SOS-Gyermekfalu története) (1986, ISBN 963-7262-15-6)
  • KSH helynévtára
  • Kovács Gergelyné: Alföld - Panoráma "mini" útikönyvek (Panoráma, 1983, ISBN 9632430662)
  • Látnivalók Békés megyében - VendégVáró útikönyvek (Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001, ISBN 9638613750)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Battonya témájú médiaállományokat.