Nagy Géza (régész)

Nagy Géza (1855–1915)

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Életpályája

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, amelyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát, Csetneki Jelenik Elek özvegyét. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics Sándor által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901. május 10-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Művei

• Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
• 1882 A székely n. múzeum őskori gyűjteménye (Arch. Ért.)
• 1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Székely Nemzeti Múzeum Értesítője.
• 1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a Székely Nemzetből: Emese álma c.).
• 1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
• 1886 Az aldobolyi kardról (Arch. Ért.)
• 1887 A krásznai arany rudakról (Arch. Ért.)
• 1890-91 A magyar középkori fegyverzetről (Arch. Ért.)
• 1892 A kozár kard (Arch. Ért.)
• 1892 A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért.)
• 1892 A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán (Arch. Ért.)
• 1893 Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében (Arch. Ért.)
• 1893 Aurelius császár leányának állítólagos síremléke (Arch. Ért.)
• 1893 A régi kunok temetkezése (Arch. Ért.)
• 1893 A magyarhoni lovas sirok (Arch. Ért.)
• 1893 A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése (Arch. Ért.)
• 1893 XII. századi magyar gyürü (Arch. Ért.)
• 1894 A Berényi-féle magyar puska (Arch. Ért.)
• 1894 Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja (Arch. Ért.)
• 1894 A tömösi kardról (Arch. Ért.)
• 1895 A budapesti népvándorláskori lelet (Arch. Ért.)
• 1896 Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon (Arch. Ért.)
• 1898 Magyar kardok (Arch. Ért.)
• 1900 Egy passaui kardkészítő magyar szablyái (Arch. Ért.)
• 1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
• 1901 Válasz Varju Elem. úr birálatára (Arch. Ért.)
• 1901 Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben (Arch. Ért.)
• 1901 A csanádi kard (Arch. Ért.)
• 1901 Sirleletek a régibb középkorban (Arch. Ért.)
• 1901 Népvándorlási turán öltözet (Arch. Ért.)
• 1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
• A székely nemzeti múzeum ismertetése
• Az emberiség statisztikája
• Az Aghaz nem és Koroniza ág
• A homárka név eredete
• Szláv nyomok Háromszéken
• Daczó Ferencz sírkőfelirata

Irodalom

• Akad. Ért. XXVI.
• M. Könyvészet 1895., 1897.
• A Pallas nagy lexikona XII, 913; XVIII, 309.
• Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
• szekelyfoldert.info