Mezőkovácsháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkovácsháza
Church Mezőkovácsháza.jpg
A római katolikus templom
Mezőkovácsháza címere
Mezőkovácsháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházi
Jogállás város
Polgármester Csepreghy Elemér megbízott polgármester[1]
Irányítószám 5800
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 6282 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 98,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkovácsháza  (Magyarország)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 20° 54′ 40″
Mezőkovácsháza  (Békés megye)
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Pozíció Békés megye térképén
Mezőkovácsháza weboldala

Mezőkovácsháza város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járás központja. 1986-ban kapott városi jogot. Termálvizes gyógyfürdője van.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csanádi-háton, a román határ közelében fekszik, a Marosból kiágazó Száraz-ér mentén. Békéscsabától 45 km-re délre található. A román határ Tornya a várostól mintegy 20 kilométerre található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.

Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezőn építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a 19. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlődése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezőkovácsháza.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása (Mezőkovácsháza) és egy megállóhelye (Mezőkovácsháza-felső) van.

Közúton alsóbbrendű utakon lehet elérni, amelyek nem túl jó állapotúak. Az autóbusz-közlekedés nem túl sűrű, köszönhetően az igen jó vasúti összeköttetésnek. Emiatt a vasút által nem érintett települések felé indít több járatot a Körös Volán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először.

A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált. A terület a török kiverése után kincstári tulajdonba került, akitől a korra jellemző szabályok szerint különböző bérlők vették ki bérbe a pusztát.

A Bittó nevezetű család, – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezőkovácsháza alapjait. De a kovácsházi puszta ekkor már nem volt lakatlan, a Bittó-féle betelepítettektől néhány kilométerre már kertészek dolgoztak. Ezt a területet Kövér Kajetán és rokonai telepítették be néhány évvel korábban, és ők is kovácsháziaknak nevezték magukat. Így több évig ők voltak a kovácsháziak míg a másik részen lakókat Bittó-Kovácsháziaknak nevezték, és ez a név marad fenn a szabadságharcig. Bár 1820-tól hivatalos iratokban Nagy-Kovácsházának is írták, a Kövér Kajetán által betelepített rész a „református részen lévő Kovácsháza”, azaz Református-Kovácsháza maradt.[3] A mezőgazdasági termelés mellett a lakosság főként a jól jövedelmező fuvarozással foglalkozott. Ezenkívül nagyállattartása volt még jelentős, kiváltképp a juhtenyésztés. Az 1860-70-es évekre, – a népességben számottevően gyarapodott a település – a környék közlekedési és kereskedelmi központjává vált.

1872-től a szolgabírósági székhely szerepét töltötte be. Fejlődése során jellegzetes agrárproletár községgé lett. A mezőgazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. Ebben az időszakban Csanád vármegyén belül járási székhelyként működött. Mindezek a változások a község megnevezésében is megmutatkoztak, ugyanis ekkor Nagykovácsházának hívták.

A község fejlődésének jelentős állomása volt az 1883-as év. Ekkor készült el az Arad-Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza-Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Száraz-ér még dereglyékkel hajózható volt, – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen.

Az I-. és II. világháború mérhetetlen viszontagságaival, borzalmaival és pusztításaival kitörölhetetlen nyomokat égetett a túlélők és a község életébe. Az első világháborúban 159 mezőkovácsházi és 81 reformátuskovácsházi, a második világháborúban 128 mezőkovácsházi és 37 reformátuskovácsházi katona esett áldozatul, emellett 420 zsidó honfitársunkat hurcoltak el. Mezőkovácsháza 1950-től kezdődően tartozik Békés megyéhez. 1969. július 1-jén a Reformátuskovácsháza községet a nagyközséghez csatolták. Az 1945 és 1970 közötti mérsékelt fejlődési periódust követően, 1971-től a község fokozott mértékben fejlődött. 1971-ben a Kormány döntése alapján az országos településfejlesztési koncepció Mezőkovácsházát középfokú központnak, vidéki ipartelepítési centrumnak jelölte ki.

Ettől kezdve a település dinamikusan fejlődött, komoly beruházásokra került sor. A járások megszűnéséig, vagyis 1984-ig, Békés megye déli területének mezőgazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és igazgatási központja volt. Városi rangot 1986-ban kapott.

Mezőkovácsháza légifotója

A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált. A fejlesztések eredményeképpen az említett időszakban 16 utca kapott aszfaltburkolatot, 258 lakás épült, kiépült a kábel tv, megvalósult a biológiai szennyvíztisztító telep, korszerűsítették a közvilágítást, kialakították a piacteret. Autóbusz-pályaudvar, posta, sütőüzem, napközikonyha épült, bővült a városháza, megépült a Crossbar telefonközpont, az általános iskola 8 tanteremmel, a Hunyadi János Gimnázium 4 tanteremmel bővült. A Művelődési Központ előtt történelmi emléksétányt alakítottak ki. Emlékszobrot emeltek a II. világháború hősi halottai és a millennium tiszteletére. A honfoglalás millecentenáriumára Emlékparkot hoztak létre és kopjafát állítottak. 1998-ban elkészült a katolikus és református templom éjszakai díszkivilágítása.

A mezőkovácsházi zsidók története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mezőkovácsházi járás székhelyén 1835-ben 4 zsidó család élt. 1870-ben 54, 1880-ban már 92 (2,5 százalék) zsidó lakott a községben. 1895-­ben alapították a helyi Chevra Kadisát, 1912-­ben pedig felépült a zsinagóga, fürdővel és rabbiházzal.

A közösség tagjai a helyi kereskedelemben fon­tos szerepet töltöttek be, az országos tendenciával ellentétben itt a Horthy-korszakban is nőtt a zsidók száma, 1910-ben 197 (4,4 százalék) zsidót, 1930-ban már 382 izraelitát számoltak össze. A településen 1941-ben 391 (6,5 százalék) izraelita vallású és 7 keresztény hitű, de zsidónak nyilvánított embert tartottak számon.

A helyi zsidókat 1944. május 15-étől a Közjóléti Szövetség méntelepén kialakított gettóba zárták. Oda kerültek még a reformátuskovácsházi és végegyházi zsidók is. A zsúfoltság igen nagy volt. A tábor rendelkezett szülőszobával, hulla­kamrával és konyhával is. A temetőt a helyi izraelita sírkertben jelölték ki.

A tábor területén történtek sikertelen öngyilkossági kísérletek. Az itteni zsidókat június 17-én átvitték Békéscsabára. Végül né­met munka- és haláltáborokba deportálták őket. A többséget Auschwitzban ölték meg.

A mártírok száma több mint 300 főre tehető. A hitközség 1945 után újjáéledt. A településen 1949-ben még 108 fős izraelita közösség működött. A többség a későbbiekben alijázott, vagy az 1956-os események hatására hagyta el Magyarországot. Az elnéptelenedett zsinagógát és a hozzá tartozó épületeket 1974-ben lebontották. Ma már csak egy zsidó család él a városban.

Politikai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőkovácsháza városát - hasonlóan a többi magyar városhoz - a város egyes belügyeiért, az ünnepségek, az oktatás, a városi pénzügyek és a város belső közigazgatása (pl.: a városrészekért) szervezéséért felelős Polgármester, valamint az általa elnökölt nyolctagú képviselő testület vezeti. A 2010-es választások során a 8 képviselő közül 5 független, 3 pedig FIDESZ-es képviselője lett az önkormányzat képviselő testületének. A polgármesteri tisztséget a szintén független Prof. Dr. Turcsán Zsolt Attila szerezte. Polgármester-jelöltet indított a FIDESZ és a Jobbik helyi szervezete, valamint két független jelölt is. A városi önkormányzati képviselői címért 36-an indultak, ebből 24 független, 8 FIDESZ-es és 4 Jobbikos. A választásokon való részvételre 5 265 személy volt jogosult, ebből 2 332 fő (a részvételre jogosult személyek 44,29%-a) vett részt. 47 érvénytelen szavazólapot adtak le (2,02%). A legtöbb szavazatot a jelenlegi alpolgármester, Varga Gusztáv képviselő-jelölt kapta (1212 szavazat).

2014-ben Prof. dr. Turcsán Zsolt polgármester lemondott tisztségéről, utódja Csepreghy Elemér alpolgármester lett, megbízotti minőségében. A 2014. október 12-i önkormányzati választásokon a jelenleg kisebbségben lévő FIDESZ-frakció Varga Gusztáv tankerületi igazgatót és volt alpolgármestert indítja a polgármesteri címért, továbbá hét további képviselőjelöltet is indítanak. Emellett szocialista és független jelöltek is lesznek.

A várost félhivatalos közigazgatása alapján a városra és városrészére osztják. Így Mezőkovácsházát két rész alkotja: Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza. A gyakorlatban a városrészt az egyik alpolgármester vezeti. A városrész korábban önálló község volt, de egyes településen belüli előjogait (saját közoktatási intézmények) máig megtarthatta, bár a reformátuskovácsházi általános iskola ma már bezárt.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban egy általános iskola és egy hatosztályos középiskola működik. A két iskola közötti kapcsolat az elmúlt időkben egyre jobbá vált, bár az iskolák tanulói közötti viszony egyre inkább kezd elmérgesedni. Ezt az iskolák tanári karai közös programokkal, valamint a tanári kar tagjainak a másik iskola rendezvényeire való kölcsönös meghívásával próbálják kezelni. A református városrész általános iskolájának bezárásával a mezőkovácsházi iskola tanulóinak létszáma rohamosan növekedni kezdett. A városban jelenleg kb. 1000 hét és tizennyolc év közötti személy él, közülük 390-en az általános iskola, 520-an pedig a középiskola és gimnázium tanulói, a többi, kb. 80 tanuló pedig másik település iskolájába jár családi okokból. Az utóbbi időkben az általános iskola tanulói létszáma rohamosan csökkeni kezdett, elsősorban a kisgimnáziumba való átiratkozás miatt. A 2012/2013-es tanévben az általános iskola 6. osztályos tanulóinak csak kétharmada folytatta eredeti iskolájában a legutóbbi, 2013/2014-es tanévet.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a mezőkovácsházi járás egyike az ország leghátrányosabb járásainak, maga a város fejlett település, a járás gazdasági átlagát a többi, kisebb település rontja le. A városban kb. 100 egyéni vállalkozó él. Mezőkovácsházában öt áruház található, több kisbolt, négy pékség, négy nemzeti dohánybolt, egy barkácsbolt, valamint kb. öt egyéb üzlet található. A város gazdasági életének irányító vállalkozása a Lidl Magyarország Bt. helyi üzlete, ahol a város egy napi összes vásárlójának négyötöde fordul meg. A város pénzügyeit a városi tanács pénzügyi bizottsága irányítja, közvetetten pedig maga a polgármester, illetve de facto a polgármester pénzügyi tanácsadója. Fontos városi ágazatok:

  • Zöldségtermesztés
  • Baromfitenyészés
  • Baromfi-feldolgozás

A város legfejlettebb vállalataként tartják számon a jelenleg kb. 250 alkalmazottal rendelkező baromfi-feldolgozó vállalatot, amely a Kiskunhalasi Baromfifeldogozó Zrt.-vel áll szoros gazdasági kapcsolatban, illetve a Zrt. tulajdonosai birtokolják a helyi vállalatot is. A város hírességei közé tartozik a vállalat elnöke is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[4] A városban önálló cigány, német, román és szlovák kisebbségi önkormányzat működik. Minden nemzetiséghez kb. 50-60 fő tartozik. A város népessége évente kb. 30 fővel csökken.


Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban működik a Borostyán Fürdő, amely a város egyik legjelentősebb turisztikai központja. A fürdőbe a szomszédos településekből is sok vendég érkezik. A Parkfürdő elsősorban az itt táborozó német és szlovák turisták számára fontos turisztikai helyszín. A városban nem működik múzeum, de a helyi művelődési központban szinten minden héten tartanak kiállításokat, amelyek témái elsősorban a város történelme, jelene és a környék érdekességei.

A város helyi hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsigmond Ede, költő, író, újságíró itt bujkált 1941-ben júliustól szeptemberig a fasiszták elől, rokonainál.[5]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mezőkovácsháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Mezőkovácsháza története - Mezőkovácsházi Önkormányzat 2001-ben kiadott könyve alapján.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Mezőkovácsházi Városi Könyvtár: Mezőkovácsháza Városi Könyvtár - Zsigmond Ede (html). (Hozzáférés: 2014. március 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkovácsháza témájú médiaállományokat.