Saar-vidék
| Saar-vidék | |||
|
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Saarbrücken | ||
| é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 0′ | |||
| Legnagyobb város | Saarbrücken | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CDU-SPD koalíció | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 1 057 502 fő (2004.) | ||
| Népsűrűség | 420 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2 569 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
|
|
|||
 |
|||
A Saar-vidék (németül Saarland, pfalziul Saarlond) Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén. Lotaringiával, Rajna–Pfalz-cal és Luxemburggal együttesen a Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz nevű, határokon átívelő partnerségi program része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
A Saar-vidék az ország negyedik legkisebb tartománya Berlin, Hamburg és Bréma után.
Északon és keleten Rajna-Pfalz tartomány (Németország), délen Mosell megye (Lotaringia régió, Franciaország), nyugaton Grevenmacher körzet (Luxemburg) határolja
A felszín dimbes-dombos, legmagasabb pontja a Dollberg (695 m). A tartomány 1/3-a erdővel borított, ami a legmagasabb arány Németországban.
Legnagyobb folyója a névadó Saar, amely a Mosel mellékfolyója, és délről északnyugatra folyik.
Története[szerkesztés]
A történelem során a vidék különösen erősen ki volt téve a Franciaország és Németország közötti katonai viszályoknak, és lakói sokat szenvedtek a két ország közötti háborúskodások miatt.
A korábbi időszakban, a francia forradalomig visszamenőleg Lotaringia, Pfalz-Zweibrücken, a Trieri Választófejedelemség és a Saarbrückeni Grófság osztozott a vidéken.
Politikai egységként csak a versailles-i békerendszert követően létezik: 1920-ban alakították ki volt porosz, bajor, és további kisebb hercegi vidékekből.
Az I. és II. világháborút követő időszakokban különleges helyzetű terület volt. A Saar-vidék feltehetően enélkül ma nem lenne önálló szövetségi állam.
Közigazgatás[szerkesztés]
A tartomány 6 járásra (németül Landkreise) és 52 községre (Gemeinde) van felosztva:
 |
Járás | Székhely | Terület (km²) | Községek száma | Autójelzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Merzig-Wadern | Merzig | 555,12 | 7 | MZG | |
| 2. | Neunkirchen | Ottweiler | 249,21 | 7 | NK | |
| 3. | Saarbrücken | Saarbrücken | 410,62 | 10 | SB és VK | |
| 4. | Saarlouis | Saarlouis | 459,08 | 13 | SLS | |
| 5. | Saarpfalz-Kreis | Homburg | 418,52 | 7 | HOM és IGB | |
| 6. | Sankt Wendel | Sankt Wendel | 476,09 | 8 | WND |
Legnagyobb települései[szerkesztés]
| Település | Lakosság (fő, 2010) |
.jpg)
|
|
|---|---|---|---|
| 1. | Saarbrücken (tartományi főváros) |
175 741 | |
| 2. | Homburg | 43 808 | |
| 3. | Neunkirchen | 47 398 | |
| 4. | Völklingen | 39 626 | |
| 5. | Sankt Ingbert | 37 195 | |
| 6. | Saarlouis | 37 136 | |
| 7. | Merzig | 30 355 | |
| 8. | Sankt Wendel | 26 208 | |
| 9. | Blieskastel | 21 885 | |
| 10. | Dillingen/Saar | 20 808 | |
| 11. | Püttlingen | 19 906 | |
| 12. | Lebach | 19 784 | |
| 13. | Heusweiler | 19 472 |
Források[szerkesztés]
- Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild Kiadó, 1997) 200-201. oldal.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Saar-vidék hivatalos lapja
- SaarWiki: A Saar-vidék wikipédiája
- A saar-vidéki landtag oldala
- Wahlergebnisse (Landeswahlleiter)
- Saar-vidéki turizmuscentrum
- Saar-vidéki képek gyűjteménye
|
|||||||||
