Marosludas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosludas (Luduș, Ludasch)
Roman Catholic church in Marosludas.jpg
Római katolikus templom
Marosludas címere
Marosludas címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang város
Beosztott falvak Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse, Mezőalbisitelep
Polgármester Ovidiu Dancu
Népesség
Népesség 12 486 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 15 328 (2011)[2]
Magyar lakosság 3366
Népsűrűség 278 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 67 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosludas  (Románia)
Marosludas
Marosludas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″
Marosludas weboldala

Marosludas (románul Luduș, régebb Ludoșul de Mureș, németül Ludasch) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse és Mezőalbisitelep települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosludas a Maros megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mezőségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Nagysármás - Kissármás útkeresztezodésnél, 45 km-re Marosvásárhelytől, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól. A város a Marosvásárhely - Székelykocsárd és Marosvásárhely - Nagysármás - Beszterce vasútvonalakon fekszik.

A "cukor városa" vidéki kistelepülésből rohamosan várossá alakult. A régi lakótelep a Maros jobb partján fekszik, a meredek dombok közelében. Az új negyedben, a Maros bal partján, található a közigazgatási központ, a kórház, a szakorvosi rendelőintézet, az ipari líceum, a művelödési otthon, az új postahivatal, a cukorgyár, a tejgyár, len- és kenderfeldolgozó üzem.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1333-ban Ludas néven említik először. 1960-ban nyilvánították várossá. A Marosludashoz tartozó Marosgezse településről már az 1366-os évekből vannak feljegyzések. Az egykor magyar többségű település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a a református és római katolikus templomok mellett egy capitoliumi farkas szobor is áll. A szobrot a trianoni békeszerződés után emelték. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 4632 lakosából 3116 magyar, 1385 román volt. 1992-ben 16 000 lakosából 11 550 román, 3913 magyar, 523 cigány, 14 német volt.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

  • románok   – 12 190 (69,66%)
  • magyarok –   4 414 (25,22%)
  • cigányok   –      857 (4,89%)
  • egyéb nemzetiségek – 36 (0,23%)

Összesen: – 17 497 (100%)[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bánffy-kastély
  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • Petőfi-szobor (Simon Attila alkotása)

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara
  • Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesűlet [5]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosludas témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Aranyosgyéres (18 km) Nagysármás (30 km) Szászrégen (57 km) Héraldique meuble compas.svg
Aranyosbánya (64 km)

Észak
Nyugat  Marosludas  Kelet
Dél

Radnót (11 km)
Marosújvár (21 km) Kiskapus (43 km) Dicsőszentmárton (23 km)