Székelykál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykál (Călușeri)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Nagyernye
Irányítószám 547216
Népesség
Népesség 625 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 554
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2

Székelykál (románul Călușeri) falu Romániában Maros megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Marosvásárhely-től 17 km-re északkeletre fekszik, lankás, dombos, erdős vidéken 362 m tengerszint feletti magasság-ban. A Nyárádtól mintegy 7 km-re, míg a Maros-tól 9 km távolságra található. Nagyrészt erdő veszi körül. A Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma közigazgatásilag Nagyernyéhez tartozik.

Története [szerkesztés]

Idézve Dr.Szabó Miklós könyvéből "Székelykál ősrégi maros-széki település,mely megőrizte székely -magyar jellegét,bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte,kíméletlen kegyetlenséggel pusztítva lakóit,féltve őrzött szellemi és anyagi kincseit. Emberi közössége nem tört meg sem az 1241. évi tatárjárás illetve a későbbi török dúlások idején ,sem a Habsburg-hatalom "vas-igájában", vagy éppen belső,távolról sem kíméletles testvérharcoktól sújtva....."

1332-ban Kaál néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók.

1910-ben 930 lakosából 913 magyar volt, 1992-ben 665 lakosából 606 magyar, 57 cigány és 4 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.

Látnivalók [szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1752-ben épült a hegy alatt, a középkori templom a Kripta nevű hegyen állott, ahol az egykori templom alatti kripta helye jól kirajzolódik.
  • Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.
  • A falunak 1760 és 1762 között épített unitárius temploma is van.
  • Itt áll a Nagy család udvarháza.

Híres emberek [szerkesztés]

  • Itt lakott sokáig Cserei Mihály történész, akinek itt udvarháza volt.
  • Káli Király István író,a " MENTOR" könyvkiadó igazgatója.
  • Dr.Szabó Miklós a "Székelykál 800 éves történetéből" című könyv szerkesztője,megjelenési év 2005.

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között