Székelykál
| Székelykál (Călușeri) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyernye |
| Irányítószám | 547216 |
| Népesség | |
| Népesség | 625 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 554 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Székelykál (románul Călușeri) falu Romániában Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Marosvásárhely-től 17 km-re északkeletre fekszik, lankás, dombos, erdős vidéken 362 m tengerszint feletti magasság-ban. A Nyárádtól mintegy 7 km-re, míg a Maros-tól 9 km távolságra található. Nagyrészt erdő veszi körül. A Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma közigazgatásilag Nagyernyéhez tartozik.
Története [szerkesztés]
Idézve Dr.Szabó Miklós könyvéből "Székelykál ősrégi maros-széki település,mely megőrizte székely -magyar jellegét,bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte,kíméletlen kegyetlenséggel pusztítva lakóit,féltve őrzött szellemi és anyagi kincseit. Emberi közössége nem tört meg sem az 1241. évi tatárjárás illetve a későbbi török dúlások idején ,sem a Habsburg-hatalom "vas-igájában", vagy éppen belső,távolról sem kíméletles testvérharcoktól sújtva....."
1332-ban Kaál néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók.
1910-ben 930 lakosából 913 magyar volt, 1992-ben 665 lakosából 606 magyar, 57 cigány és 4 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1752-ben épült a hegy alatt, a középkori templom a Kripta nevű hegyen állott, ahol az egykori templom alatti kripta helye jól kirajzolódik.
- Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.
- A falunak 1760 és 1762 között épített unitárius temploma is van.
- Itt áll a Nagy család udvarháza.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt lakott sokáig Cserei Mihály történész, akinek itt udvarháza volt.
- Káli Király István író,a " MENTOR" könyvkiadó igazgatója.
- Dr.Szabó Miklós a "Székelykál 800 éves történetéből" című könyv szerkesztője,megjelenési év 2005.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

