Balavásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balavásár (Bălăușeri)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang községközpont
Beosztott falvak Egrestő, Fületelke, Nagykend, Szénaverős, Szentdemeter
Polgármester Sagyebo Istvan (RMDSZ)
Irányítószám 547100
SIRUTA-kód 115646
Népesség
Népesség 1226 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 958
Község népessége 4889 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 325 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Balavásár  (Románia)
Balavásár
Balavásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 41′Koordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 41′

Balavásár (románul Bălăușeri, németül Bladenmarkt) község Romániában, Maros megyében. Jelentős forgalmi csomópont.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Marosvásárhelytől 18 km-re délkeletre a Kis-Küküllő középső folyásának jobb oldalán fekszik. Az Erdélyi-medence közepén, a Küküllőmenti-dombvidéken található. A helység alaprajza nyugat–kelet irányú, a főutcán kívül kevés mellékutcája van.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar Bala személynévből ered, névutótagja egykori vásáraira emlékeztet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1325-ben Balauasara néven említik.[3] A letelepülés 1200és 1250 között mehetett végbe.[4] A Kiskend-i uradalomhoz tartozó birtokokat (Balavásár területét is), a Szalók nemzetségbeli Baládfiak kapták. A földbirtok megműveléséhez lakosságot telepítettek. Később, a birtok felaprózódásával, a népesség földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek) telepítenek. Így jelenhetett meg a román és cigány népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is lakják.[5] Ősi vámoshíd is volt a Kis-Küküllő folyón.

Kitűnő bortermővidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. 1851-ben az itteni szüreten tartották megbeszélésüket a Makk-féle összeesküvés résztvevői, akiket árulás folytán 1854-ben Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek.

1920-ig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásának része, ezután román közigazgatásba került, 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Maros-Torda vármegye része volt, azóta román közigazgatásban áll.

Vására régóta nevezetes. A környező települések lakói állat, termény és háztartási szükségleteinek vásárait bonyolították és bonyolítják le, pénteki napon.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település melletti nagy kiterjedésű szőlőhegy és a termékeny talaj (ártéri hordalékos) a völgyben, nagymértékben meghatározta a lakosság foglalkozását.

1850-ben 583 lakósából 430 magyar, 83 román, 52 cigány és 18 zsidó. 1910-ben 985-en lakták, 929 magyar és 55 román. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. 1992-ben 1290 lakosából 1063 magyar, 121 cigány és 106 román volt.

2002-ben 1228-an lakták, 958 magyar, 174 cigány és 96 román.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén kerszteződik az E60-as (DN13) nemzetközi műút, a DN13A Szováta irányú elágazása és a DJ142 megyei alárendeltségű műút Dicsőszentmárton felé. Távolságok műúton: Marosvásárhely - 24 km, Segesvár - 31 km, Dicsőszentmárton - 36 km, Szováta - 36 km. A falu közepétől déli irányba halad az Egrestőre vezető műút.

A falun áthalad a ParajdBalázsfalva közötti vasútvonal is, amely kiszolgálja Szovátát és Dicsőszentmártont is.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Zimmermann - Werner I, 394.
  4. Juhász István: A Küküllők és Olt vidékének keresztyén egyházai.
  5. Egyházkerületi Levéltár