Maroskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroskeresztúr (Cristești)
Maroskeresztúr 1.JPG
Maroskeresztúr a Maros jobb partjáról nézve
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Székelykakasd
Polgármester Ioan Sânpălean
Irányítószám 547185
Körzethívószám 0265
Népesség
Népesség 4754 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1932
Község népessége 5824 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 18,13 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maroskeresztúr  (Románia)
Maroskeresztúr
Maroskeresztúr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 29′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 29′

Maroskeresztúr (románul Cristești, korábban Cristuru Mureș, németül Kreuz) község Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Maros bal partján fekszik Marosvásárhelytől 6 km-re délnyugatra. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros déli partján épült falu helyén egykor egykor vaskori szkíta település volt, később római őrhely lett és Dácia egyik fontos fazekasipari központja, mint ezt az itt feltárt égetőkemencék is bizonyítják. Határa római emlékekben rendkívül gazdag, Földvár nevű határrészéből feliratos római kövek kerültek elő.

1332-ben Santa Cruce néven említik először. A falu eredetileg székely telepítésű volt. A határában levő Búcsúpadnál (Grádics) búcsúztak el a hadba vonuló székelyek feleségeiktől. A hegyoldalban egykor katolikus kápolna is volt, amely azonban a 19. században már romokban hevert, valószínűleg 1502 előtt pusztult el, egykor búcsújáróhely volt.

Árpád-kori templomerődje Nyárádtő felé egy kis magaslaton állt. A 15. században pusztult el, de 1554-ben a reformátusoké lett, akik újjáépítették.

1601-ben falut Basta seregei dúlták fel, a templomerődbe menekült lakóit legyilkolták, a templomot pedig felégették.

1657-ben II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát megbosszulva lengyel és tatár hadak pusztították el annyira, hogy 1670-ig csak Pusztakeresztúrnak hívták.

A 17. század végén reformátusokkal telepítették be, akik 1863-ban építették fel templomukat.

A falu később is sokat szenvedett a Maros áradásaitól.

1910-ben 896 lakosából 514 magyar, 362 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 4690 lakosából 2238 román, 2086 magyar és 361 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt élt Knöpfler Vilmos orvos, országgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi kórház alapítója, a helyi kastély építője.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroskeresztúr témájú médiaállományokat.
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)