Erdőszentgyörgy
| Erdőszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure, Sankt Georgen auf der Heide) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Sângeorgiu de Pădure | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Csibi Attila (RMDSZ) | ||
| Irányítószám | 547535 | ||
| Körzethívószám | +40-265 | ||
| SIRUTA-kód | 119331 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 4509 fő (2011. okt. 31.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 3626 (74%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 4875 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 0,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7142 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″ | |||
 | |||
| Erdőszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely.
Fekvése[szerkesztés]
Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re.
Nevének eredete[szerkesztés]
Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Egy másik, manapság egyre erőteljesebb teret nyerő kutatás során nevének eredete az „Erdő” családnévből származik. A tézis szerint a Felső Kis Küküllő mentén minden települést anno egy család birtokolt, ez nem volt másképp Erdőszentgyörgy esetében sem.
Története[szerkesztés]
Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1640. július 30-án Tholdalagi Mihály itt tartotta lakodalmát második feleségével, Petki Erzsével. A lakodalmon részt vett I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a moldvai és a havasalföldi vajda is. [4] [5] 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
2003-ban nyilvánították várossá.[6]
1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.
2002-ben 5492 lakosából 4247 magyar, 1097 román, 145 cigány.
2011-ben 5166 lakosából 3969 magyar, 916 román, 63 cigány anyanyelvű.[7]
Látnivalók[szerkesztés]
- Nevezetessége a 18. század végi, volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Teck Mária brit királyné nagyanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja felnőtt.
- Református temploma gótikus, a 13. – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1935-ben Debreczeni László a templom külső falán székely írásos feliratot talált, melyet az 1730-as évekre datálnak. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey- és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária brit királynénak az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
- Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
- A Zeyk család udvarháza 16. századi.
- Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1883. március 24-én Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja.
- Itt született 1788-ban Bodor Péter a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója.
- Itt született 1812 szeptemberében Rhédey Klaudia, II. Erzsébet brit királynő ükanyja.
- Itt született 1929. február 8-án Székely József szobrászművész.
- Itt született 1947. március 21-én Miklóssy-Vári Vilmos biológus, természettudományi író, szerkesztő.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Baja, Magyarország- Celldömölk, Magyarország
Plan-Les-Ouates, Svájc
Varades, Franciaország- Bélapátfalva,Magyarország
Nagymegyer,Szlovákia
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ G. Kemény József Új Magyar Múzeum 5. kötet 26,27,28.old. https://books.google.hu/books?id=8KZEAAAAIAAJ&pg=PA417&lpg=PA417&dq=petki+erzsebet&source=bl&ots=BXIS88eX9j&sig=ACfU3U0R3oOOuPYtq2QPjQWwvcV_vyJItw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwit_aWd4eP1AhWJgv0HHdj-DmoQ6AF6BAhFEAM#v=onepage&q=petki%20erzsebet&f=false Hozzáférés 2022.02.03
- ↑ Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tholdalagi-csalad-nagy-ercsei-grof-es-n-iklodi-B879/ Hozzáférés: 2022.02.03
- ↑ LEGE nr.409 din 17 octombrie 2003 pentru declararea ca oraş a comunei Sângeorgiu de Pădure, judeţul Mureş. Monitorul Oficial, 740. sz. (2003. október 22.)
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
További információk[szerkesztés]
- Erdőszentgyörgy adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
- A református templom leírása
- Erdőszentgyörgy, Rhédey-kastély
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
| Marosvásárhely (37 km) | Nyárádszereda (22 km) | Szováta (26 km) |
| Nyárádtő (29 km) |
|
Székelyudvarhely (64 km) |
| Erzsébetváros (.. km) | Segesvár (45 km) | Székelykeresztúr (29 km) |
.svg){kind=small}