Mezőbánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőbánd (Band)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Drekulyatelep, Fekete, Feketelak, Hidegvölgy, Istentó, Marosesd, Mezőpete, Nagyvölgy, Száltelek, Székelyuraly
Polgármester Mircea Rusu
Irányítószám 547065
SIRUTA-kód 115398
Népesség
Népesség 3950 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1863
Község népessége 6446 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 99,51 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőbánd  (Románia)
Mezőbánd
Mezőbánd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′

Mezőbánd (románul Band, németül Bendorf) község Romániában Maros megyében. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőbánd nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben,a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik.[3]

1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 1617. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1885-ben épült a régi, 1884-ben lebontott templom helyett. Tornya 1888-ra készült el.
  • A régi református templom helyére épült 1905-ben a görög katolikus templom.
  • Római katolikus temploma 1896-ban épült, míg ortodox temploma 1787-ből való.
  • Határában található a 2 km hosszú Bándi-tó.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 178. o. ISBN 9630548844  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]