Mezőbánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőbánd (Band)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Drekulyatelep, Fekete, Feketelak, Hidegvölgy, Istentó, Marosesd, Mezőpete, Nagyvölgy, Száltelek, Székelyuraly
Polgármester Mircea Rusu
Irányítószám 547065
Népesség
Népesség 3950 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 6446 (2011)[2]
Magyar lakosság 1863
Földrajzi adatok
Terület 99,51 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőbánd  (Románia)
Mezőbánd
Mezőbánd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 24° 23′

Mezőbánd (románul Band, németül Bendorf) község Romániában Maros megyében. A székely Mezőség központja, egykor járási székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőbánd nagyközség az egykori Maros-Torda vármegye mezőbándi járásának székhelye, legnagyobb községe. A régi Marosszék mezőségi részében a Komlódtól Radnótig húzódó völgyben,a Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 kilométer távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között. Tengerszint feletti magassága 332 m.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600–630 közé teszik.[3]

1332-ben Band néven említik először. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 1617. században beolvadt falvak: Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének, Lorántffy Zsuzsannának udvarházát. 1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859-óta rendszeres hetivásárai vannak. 1910-ben 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3441 lakosából 1993 magyar, 790 cigány és 717 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1885-ben épült a régi, 1884-ben lebontott templom helyett. Tornya 1888-ra készült el.
  • A régi református templom helyére épült 1905-ben a görög katolikus templom.
  • Római katolikus temploma 1896-ban épült, míg ortodox temploma 1787-ből való.
  • Határában található a 2 km hosszú Bándi-tó.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 178. o. ISBN 9630548844  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]