Nyárádszereda

Nyárádszereda (Miercurea Nirajului)
Bocskai István szobra
Nyárádszereda címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Beosztott falvak	Demeterfalva, Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Vece
Polgármester	Tóth Sándor
Népesség
Népesség	3806 fő (2002) +/-
Község népessége	5824 (2002)
Magyar lakosság	3806
Népsűrűség	104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,88 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyárádszereda Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 6″, k. h. 24° 48′ 0″46.535, 24.8
Nyárádszereda weboldala

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.

Fekvése

A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról, illetve a szláv eredetű zerda névről kapta, ami vásárt jelent.

Története

Az első írásos említés a helységrõl “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés mûködik a kisvárosban.

Lakossága

1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.

A 2002-es népszámlálás során a lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. A felekezeti megoszlás a következő képpen történt:

• református: 57%
• római katolikus: 19%
• unitárius: 15%
• adventista: 6%
• jehova tanúi: 5%
• ortodox: 4%
• más vallású: 2%

Látnivalók

• Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.
• A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült.
• A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épül.
• Bocskai István fejedelem mellszobrát 1906. június 23-án avatták fel, később a református templomba menekítették, 1998-óta található újra a főtéren.
• 2008-ban felújították a központi parkot, amely a város jellegzetes arculatát adja, és átadták a szökőkutat is a parkban.
• nevezetes a szakadát a Nyárád folyásánál

Híres emberek

• Itt született 1908-ban Farkas Jenő tanár, folklórgyűjtő.
• Itt született 1906. január 29-én Huszár Lajos numizmatikus.
• Itt született 1968. augusztus 10-én Szabó Csilla nyelvtudományi szakíró.

Bocskai szobrának avatója 1906-ban

Testvértelepülések

• Mouscron, Belgium, (1993)
• Aszód, Magyarország, (1994)
• Simontornya, Magyarország, (1998)
• Örkény, Magyarország
• Szerencs, Magyarország, (2005)
• Mór, Magyarország, (2009)
• Hajdúdorog, Magyarország, (2011)

További információk

• Nyárádszereda adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon

	Nagysármás (55 km)	Szászrégen (28 km)	Maroshévíz (60 km)
	Marosvásárhely (19 km)	Nyárádszereda	Szováta (21 km)
	Erzsébetváros (40 km)	Erdőszentgyörgy (12 km)	Székelykeresztúr (33 km)