Mezőceked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőceked (Valea Largă)
Biserica Veche.jpg
Az ortodox fatemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang községközpont
Beosztott falvak Frátaipatak, Grădini, Mălăești, Poduri, Uries, Valea Glodului, Valea Pădurii, Valea Șurii
Polgármester Beniamin Pădurean (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 547615
Körzethívószám 0265
Népesség
Népesség 1734 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 3098 (2011)[2]
Magyar lakosság 5
Földrajzi adatok
Terület 32,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőceked  (Románia)
Mezőceked
Mezőceked
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 15″, k. h. 24° 05′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 15″, k. h. 24° 05′ 06″
Mezőceked weboldala

Mezőceked, 1910-ig Mezőcikud (románul Valea Largă, korábban Țicud) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mezőség déli részén, Marosludastól 18 km-re északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben villa Cheked és Chikud, 1414-ben Cheged, 1522-ben Czeked, 16711676-ban Czikod, Czikud, 1676-ban Mezó Czikud néven írták. A Valea Largă ('széles völgy') nevet hatósági úton állapították meg számára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1334-ben még katolikus, a 15. századtól román falu volt. 17081711-ben 40 családfője költözött a Körösök vidékére. Lakói 1849 januárjában önként beszolgáltatták fegyvereiket.

Torda, 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Ortodox papja 1993-ban lebontatta az eredetileg görög katolikus, 1820-ban épült ún. „hegyi templom”-ot, anyagát pedig eladta Szászsebes városnak, hogy a görög katolikusok ne használhassák.

2007 júliusában első ízben rendezték meg itt a mezőségi prímástalálkozót, a 2004-ben elhunyt helyi prímás, Vasile Rizea emlékére.[3]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ban 2067 lakosából 2023 volt román, 27 magyar és 17 cigány anyanyelvű; 1816 görög katolikus, 225 ortodox, 15 zsidó és 11 református vallású.
  • 2002-ben 1829 lakosából 1771 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 1294 ortodox, 55 pünkösdista és 18 görög katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mai is álló ortodox fatemplom 1780-ból való.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]