Vajdaszentivány
| Vajdaszentivány (Voivodeni) | |
 |
|
| A Zichy kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Toldalag |
| Polgármester | Dani József |
| Irányítószám | 547650 |
| Körzethívószám | 0265 |
| Népesség | |
| Népesség | 1673 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1957 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1058 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Vajdaszentivány
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 24° 37′ 38″ | |
Vajdaszentivány (románul Voivodeni, németül Johannesdorf) község Romániában Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az erdélyi Mezőség és Maros mente határán található Marosvásárhelytől 18 km-re északra illetve Szászrégentől 10 km-re délnyugatra a Lúc-patak jobb partján. Toldalag tartozik hozzá. Román neve alapján könnyen összetéveszthető egy másik romániai faluval: a Maros megyei Vajdaszentivány és a Szilágy megyei Vajdaháza román neve is Voivodeni.[3]
Lakossága [szerkesztés]
1992-ben 1768 lakosából 1124 magyar, 578 román, 63 cigány, 3 német. Mint a szomszédos falvakban, itt is a magyarok és a cigányok református, míg a románok ortodox vallásúak. 2002-ben 1673-an lakták. A község lakossága a 2002-es évi 1957-ről 2007-re 1832-re csökkent.[4]
Története [szerkesztés]
1332-ben Sancto Johanne néven említik először, ekkor már egyházas hely volt. Mai nevén 1366-ban szerepel Marosszentiványa alakban. Zichy-kastélya a Maros egykori medrének meredek partján épült a 18. században klasszicizáló barokk stílusban. 1910-ben 1729, többségben magyar lakosa volt, jelentős román és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.
Vajdaszentiványi táncrend [szerkesztés]
A faluban 1997-óta évente rendeznek tánctábort.
A helyi táncrend következő táncokból áll:
- Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetű, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fő részből áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-vissza térnek.
- Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. Maga a tánc a "pihenő résszel (egyes csárdás) kezdődik, melyet a balra forgó "ricálás" (é. riszálás) követ, mint a forgatások bevezetője. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történő páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálás-t. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.
- Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes forduló-val: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.
- Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az un. "Marosszéki forgatós" helyi változata, melynek lassú-ból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassú-val.
- Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdás-sal. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassú-val. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.
- A Batukát (1/4=120-142) a románok táncolták (bâtuta), de idővel átcserélődött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes forduló-val.
Látnivalók [szerkesztés]
- Zichy-kastély
- Sáté-tó
Térkép [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1935. június 28-án Samu Pál természetvédő, biológiai és földrajzi szakíró.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Erdélyi és moldvai helységnévtár
- ↑ Országos Statisztikai Hivatal népességadatai megyékre és településekre bontva 2007.júl.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
