Vajdaszentivány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdaszentivány (Voivodeni)
Vajdaszentivány.jpg
A Zichy kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Toldalag
Polgármester Dani József
Irányítószám 547650
Körzethívószám 0265
Népesség
Népesség 1548 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 1756 (2011)[2]
Magyar lakosság 1058
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vajdaszentivány  (Románia)
Vajdaszentivány
Vajdaszentivány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 24° 37′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 24° 37′ 38″

Vajdaszentivány (románul Voivodeni, németül Johannesdorf) község Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdélyi Mezőség és Maros mente határán található Marosvásárhelytől 18 km-re északra illetve Szászrégentől 10 km-re délnyugatra a Lúc-patak jobb partján. Toldalag tartozik hozzá. Román neve alapján könnyen összetéveszthető egy másik romániai faluval: a Maros megyei Vajdaszentivány és a Szilágy megyei Vajdaháza román neve is Voivodeni.[3]

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben 1768 lakosából 1124 magyar, 578 román, 63 cigány, 3 német. Mint a szomszédos falvakban, itt is a magyarok és a cigányok református, míg a románok ortodox vallásúak. 2002-ben 1673-an lakták. A község lakossága a 2002-es évi 1957-ről 2007-re 1832-re csökkent.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Sancto Johanne néven említik először, ekkor már egyházas hely volt. Mai nevén 1366-ban szerepel Marosszentiványa alakban. Zichy-kastélya a Maros egykori medrének meredek partján épült a 18. században klasszicizáló barokk stílusban. 1910-ben 1729, többségben magyar lakosa volt, jelentős román és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.

Vajdaszentiványi táncrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban 1997-óta évente rendeznek tánctábort.

A helyi táncrend következő táncokból áll:

  • Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetű, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fő részből áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-vissza térnek.
  • Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. Maga a tánc a "pihenő résszel (egyes csárdás) kezdődik, melyet a balra forgó "ricálás" (é. riszálás) követ, mint a forgatások bevezetője. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történő páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálás-t. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.
  • Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes forduló-val: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.
  • Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az un. "Marosszéki forgatós" helyi változata, melynek lassú-ból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassú-val.
  • Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdás-sal. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassú-val. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.
  • A Batukát (1/4=120-142) a románok táncolták (bâtuta), de idővel átcserélődött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes forduló-val.


Vajdaszentiváni táncosok
Vajdaszentiváni táncosok

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Térkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Google maps

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1935. június 28-án Samu Pál természetvédő, biológiai és földrajzi szakíró.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]