Somosd
| Somosd (Cornești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádkarácsony |
| Irányítószám | 547178 |
| Népesség | |
| Népesség | 916 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 847 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Somosd (románul Cornești) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácsonyhoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782- ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:
- Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
- Plurima cui nomen cornus habere debit.
- Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
- Multa quod in sylvis cornea bacca suis.
Magyar fordításban a vers így hangzik:
- Házunk ide a közeli rétre vittetett
- Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
- Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
- Erdeiben számos vörös som-gyöngy.
/Dr. Buzogány Dezső/
[szerkesztés] Története
1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült. 1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar,3 román és 79 roma anyanyelvű.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma 1793-1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.
Fekekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékmüvet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200.évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.
[szerkesztés] HIvatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

