Nagyernye
| Nagyernye (Ernei) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Erdőszengyel, Ikland, Sáromberke, Székes, Székelykál |
| Polgármester | Jánosi Ferenc |
| Irányítószám | 547215 |
| Körzethívószám | 0265 |
| Népesség | |
| Népesség | 1980 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 5219 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1634 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 66,95 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyernye
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 36′, k. h. 24° 39′ | |
Nagyernye (románul Ernei, németül Arn) község Romániában Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A falu a Maros bal partján Marosvásárhelytől 9 km-re északkeletre fekszik, az Ernye-patak Marosba való torkollásánál. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét az ér (vízfolyás) főnévből származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta.
Története[szerkesztés]
1332-ben Ernee néven említik először. Birtokosa Ernyei István 1303-ban az ország nádora volt. A falu nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok később Bözödre telepedtek át. 1602-ben a falunak híres vezére volt Ernyei Mósa Gergely. 1661. szeptember 14-én Ali pasa libáncsmezei táborában választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt. 1910-ben 1615 lakosa volt, 1992-ben 1946 lakosából 1496 magyar, 342 cigány és 108 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 1784 és 1788 között épült a régi templom helyére.
- Római katolikus temploma 1904-ben épült, a XIII. sz-ból származó régi templom helyére.
- Unitárius (1729) és görög katolikus (1931) temploma is van, ez utóbbi ma ortodox templom.
- A Bálintitt-kastély barokk eredetű, a 19. században átalakították.
- A faluban ezenkívül több nemesi udvarház is állott. Például: a báró kertje, mellette egy náddal körbevett tavacska.
- A polgármesteri hivatal előtt álló I. Apafi Mihály szobor.
- A Gomolyát nevű domb.
- A marosvásárhelyi rádió adótornya a községtől keletre
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Szenner József(1881–1948), jogász, lapszerkesztő, író, politikus.
- Innen származott Kelemen Lajos (1877–1963) történelemtudós családja.
- Itt született Jeney Imre(1908–1996) filmrendező, film forgatókönyvíró.
- Itt született Nagy Olga (1921–2006) néprajzkutató.
- Itt élt és dolgozott hosszú ideig Fülöp Alajos (1831–1902) plébános, iró.
- Itt született és élt tövisi báró Bálintitt József (1851–1922) költő, műfordító.
- Itt született 1933-ban Nagy Lajos orvos, író.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
