Sóvárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóvárad (Sărățeni)
Sóváradi református templom.jpg
A református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
SIRUTA-kód 114907
Népesség
Népesség 1608 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1326 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sóvárad  (Románia)
Sóvárad
Sóvárad
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 01′Koordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 01′
Sóváradi parasztház
Székelykapu Sóváradon

Sóvárad (románul Sărățeni) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben Varad néven említik először.

Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legynagobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.

1968-2004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 7. óta önálló közigazgatási egység.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették.
  • Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
  • Erdélyi népi építészet parasztházai találhatók a faluban.
  • Székelykapuk

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első testvérvárosként Sátoraljaújhely városa jelentkezett 2003-ban. A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]