Marosvásárhelyi Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosvásárhelyi Rádió
Radiomures logo hu.gif
Jelmondat: „Értünk van, rólunk szól.!”
Adatok
Indult 1958
Ország Románia
Székhely 5404455 Marosvásárhely, 1918. December 1. sugárút, 109 sz.
Vétel
Földi sugárzás
Marosvásárhely
Maroshévíz
Csíkszereda
Brassó
Online adás
Saját szerver online adás
Hivatalos oldal

A Marosvásárhelyi Rádió (románul Radio Târgu Mureș, németül Radio Neumarkt) az állami közszolgálati Román Rádió regionális rádióadója. Székhelye Marosvásárhelyen van. A rádió multikulturális adó. Három nyelven: románul, magyarul és németül sugároz. Hat erdélyi megyében fogható: Maros, Kolozs, Beszterce, Hargita, Kovászna és Brassó megyében, de az interneten is hallgatható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Román Rádió regionális rádiója a Magyar Autonóm Tartomány rádiójaként sugározta első adását 1958. március 2-án Megszólal a Székelyföld címmel, egyik alapítója Sós Árpád. 1985. január 12.-1989. december 22. között szünetelt.

Magyar adásidő-változások: 1958-ban a kísérleti adások idején 60, majd napi 90 perccel indult; 1968-ban napi 120 perc; 1984-85 között napi 3 órára nőtt; 1989 végén napi 4 óra; 1990-96 között napi 5 óra, vasárnap 7 óra; 2001-től, URH-val napi 7, vasárnap 8 óra; 2013. március 2-től napi 24 óra a hét minden napján.

Számos rétegműsor közéleti fórumot jelentett. Nagy sikerű volt a gyermekműsor, a Postás Jankó (1959-1985 között, szerkesztette Lázár Éva, megformálta Nagy Katalin bábszínész). A gyermekműsorban számtalan bábjátékot, mesejátékot sugároztak, legtöbb darab a marosvásárhelyi Bábszínház közreműködésével készült, Antal Pál a gyermekműsor házi rendezőjének számított. A Szivárvány ifjúsági fórum volt 1960-1985 között; szerkesztője Jászberényi Emese, majd 1980-tól Gáspár Sándor. Fiataloknak fiatalokról címmel 1990-ben újraindult László Edit, majd 1994-től Szabó Emese és Kiss Dénes szerkesztésében.

Rendkívüli szerepe volt a marosvásárhelyi rádiónak az 1990. február-márciusi események közvetítésében: a gyertyás tüntetésről, a márciusi összecsapásokról és az azt követően történtekről közvetlen helyi hangfelvételek alapján számolt be. 1989-1991 között a közéleti események iránti rendkívüli érdeklődés jellemezte, s a pontos helyszíni tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt. Létrehozta számos fontos társadalmi csoport rétegműsorát, valamint szakrovatokat a művelődés különböző ágai számára. 1990-ben az újonnan jóváhagyott adásidőben, az ötödik órában bevezette a kereskedelmi órát. A szolgáltatást, a reklámokat, a kívánságmuzsikát összesítve a déli órákban, külön adásként a Zenebutikban sugározta. Ugyanakkor az adásidő többi része megmaradt közszolgálati jellegűnek. 1991-1999 között a szórakoztató műsorok fejlesztése vált fontosabbá, 1999-ben átalakították a műsorrácsot, alapvetően a tájékoztató műsorok, valamint a reklámok váltak uralkodóvá. 2002-ben, újabb átszervezés következtében, némileg nőtt a művelődési műsorok aránya.

A marosvásárhelyi rádió 1985 előtti korszakából 150 magyar és 50 román színielőadás hangfelvételét őrzi a szalagtár; megszólaltatták az erdélyi magyar színházak valamennyi művészét, és Bemutatkoznak a negyedévesek címmel a színiakadémia végzős diákjait is. A rádió hangfelvételéből készült Csipikét, Fodor Sándor meseregényét a csíkszeredai bábcsoport előadásában vették szalagra.

Felvételeiből kazettasorozatot is kiadott a rádió Jászberényi Emese szerkesztésében: Hófehérke és a hét törpe; Csilicsalicsalavári Csalavér; Jancsi és Juliska; Toldi; Óz, a nagy varázsló; valamint Madaras Gábortól egy nótacsokor.

A rádió 40 éves évfordulójára román és magyar nyelvű emlékkönyveket is megjelentetett. 2002-ben Sütő András 75 éves címmel CD-lemezen adta ki a születésnapi köszöntők hanganyagát (szerkesztő Gáspár Sándor), a szalagtárban őrzött felvételek közül Jászberényi Emese válogatásában készült sorozat az 1973-77 között sugárzott helytörténeti ifjúsági műsorból Marosvásárhelyi séták címmel (I-V). A helytörténeti műsorok munkatársa volt Sipos Lajos, Pál-Antal Sándor, Keresztes Gyula, Bíró Gábor. Sipos Lajos Mesélő házak című rovata (1990-1998) Kelemen Ferenc gondozásában szintén megjelent kötetbe foglalva.

A magyar adások vezetője: 1958-ban Papp Ferenc és Gál Gyula, 1959-1978 között Oroján Sándor, 1978-1979 között Sebestyén Liviu-Lajos és Gombos Olga, 1979-85 között Gidófalvi Zoltán, 1990-1991-ben Gáspár Sándor, 1991-1999 között Jászberényi Emese, 1999 óta Borbély Melinda.

Magyar nyelvű műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Marosvásárhelyi Rádió 2008-ban volt 50 éves
  • Jó reggelt, Erdély!
  • Ultrarövid ráadás
  • Hírnegyedóra
  • Rádióújság
  • Zenés üzenetek
  • Kultúrpresszó
  • Fogadó
  • Gyermekműsor
  • Délkör
  • Szól a nóta!
  • Itthon, Erdélyben! – A falu világa
  • Rádiószínház
  • Kispad - sportműsor
  • 3 óra 20 - könnyűzenei műsor
  • Orvosi tanácsadó

Frekvenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adó Frekvencia Típus Magyar nyelvű adás Német nyelvű adás Román nyelvű adás
Hargitafürdő, Csicsói-Hargita 106,8 MHz Ultrarövidhullám H–V: 0:00–24:00 (EET)
Maroshévíz, Tászok tető 98,9 MHz H–V: 0:00–24:00 (EET)
Marosvásárhely, Somos tető 102,9 MHz
Botfalu (Brassó) 1197 kHz Középhullám H–V: 8:00–21:00 (EET) H–Szo: 21–22 (EET)
V: 10:30–11:00 (EET)
Csíkszereda 1593 kHz
Nagyernye (Marosvásárhely) 1323 kHz

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]