Népújság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Népújság logója

A Népújság Maros megye és Marosvásárhely legnagyobb számban olvasott napilapja.

Tagja a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének.

Tartalomjegyzék

Szerkesztőség [szerkesztés]

  • A Népújság főszerkesztője Makkai János, további szerkesztők: Nagy Miklós Kund, Bodolai Gyöngyi, Ferenczi Ilona, Karácsonyi Zsigmond, Mózes Edith.
  • Cím: 540015 Marosvásárhely, Dózsa György u. 9 szám, II. emelet.

Előzmények [szerkesztés]

Jogelődök, jogutódok [szerkesztés]

  • Népújság : független politikai néplap (1924–1925, Kolozsvár)
  • Népújság : Brassói Lapok melléklapja (1932–1940)
  • Népi Egység : az MNSZ napilapja (1948. március-1948. augusztus)
  • Népújság (1948–1951)
  • Előre (1951–1952)
  • Vörös Zászló (1952. augusztus 5-től-1989)
  • Népújság : marosvásárhelyi napilap (1989–)

Népújság [szerkesztés]

1. Kolozsvárt kiadott független politikai néplap. Megjelent Finta Zoltán szerkesztésében. 1924 áprilisában indult, utolsó három számának szerkesztője 1925 decemberében Csabai András.

2. A Barassói Lapok melléklapja. 1932 februárjában indult napi megjelenéssel. Felelős szerkesztője és kiadója Kahána Bernát, aki jó érzékkel vezette vállalatát. 1933 után szerkesztői: Körösi-Krizsán Sándor, Pogány Marcell (1935–38), László Zoltán (1940. szeptember 11-ig), kiadóvállalati igazgató Kacsó Sándor (1940). A Brassói Lapok betiltása (1940. október 4.) és a Kahána-féle nyomda lefoglalása után a Népújságot bérnyomdában nyomták 1940. október 14-ig.

3. Az MNSZ napilapja. Brassóban jelent meg 1948. március elejétől augusztus 10-ig. Eredetileg Népi Egység címmel indult 1944. október 22-én. Felelős szerkesztője Paál János. Sepsiszentgyörgyön is volt fiókszerkesztősége. 1948 augusztusában beolvadt a marosvásárhelyi Szabad Szó c. lapba, amely ezentúl a Népújság címet viseli.

4. Az MNSZ Marosvásárhelyen nyomtatott székelyföldi napilapja; a Szabad Szó és a sepsiszentgyörgyi Népújság egyesítéséből jött létre. 1948. augusztus 12-étől 1951. április 5-ig jelent meg. Főszerkesztő Kovács György író, felelős szerkesztő Gábosi Tamás. Fiókszerkesztőségei, tudósítói voltak Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és az 1950 szeptemberében Sztálinvárosnak elnevezett Brassóban. Laptulajdonosként a bukaresti Petőfi Lap- és Könyvkiadó Rt. szerepel. Megszűnése után a város és a tartomány következő sajtóterméke, az Előre már az RMP lapjaként jelent meg, 1952. augusztus 5-étől Vörös Zászló néven.

5. Marosvásárhelyi napilap. Első száma a diktatúra bukása után, 1989. december 23-án jelent meg, elődje, a Vörös Zászló évfolyamszámozását követve. A szerkesztőség tagjaiból alakult kiadói társaság lapja. Kiadóigazgató Petelei István, főszerkesztő 1990. március 22-től Makkai János, helyettesei Petelei István (1990–93) és Nagy Miklós Kund (1991–), aki a lap Múzsa c. irodalmi-művészeti mellékletét állította össze. Ez a melléklet önálló számozással (1991-97 között) minden pénteken megjelent. Önálló számozású rovatok jelentek meg még a lapban Őszikék címmel (1990–95) a nyugdíjasok számára, Csak egy földünk van! címmel (1995–96), természetvédelmi magazin jelleggel, Sport+4 címmel (Farczádi Attila szerkesztésében). 1994-97 között volt RMDSZ Hírmondó melléklete (Zonda Attila szerkesztésében), s 1996-ban színházi magazinja is (Thália).

A lapot megjelentető Impress Kiadó gondozásában látott napvilágot a szűkebb regionális jellegű Bekecsalja c. havilap (1995-97, szerkesztette Ferenczi Ilona), az Ernyei Híradó (1993) és a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő, amelynek főszerkesztője Kakassy Sándor, felelős szerkesztője Szlovácsek Ida (1992–96).

1993-tól megjelentek a Népújság Évkönyvei, s a Népújság könyvek sorozatában Bölöni Domokos Harangoznak Rossz Pistának (1992) c. novelláskötete, valamint Erőss Attila (Versek a fiókból. Marosvásárhely, 1993) és Tóth István (Közös nevező. Marosvásárhely, 1994) c. verskötetei.

A Népújság publicistái [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Népújság&oldid=13472231”