Újság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány, illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány, online-újság. Állandó neve és megszabott ára van. Az újság név mellett használatos még a hírlap és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes de vannak szakosodott kiadványok is szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján). |
Újságok megjelenési gyakoriságuk alapján több csoportba oszthatók:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az újság történelme
A hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis (A város napi közleményei) című kéziratos formában terjesztett lap. Ezt követte a Julius Caesar által elrendelt Acta senatus a római birodalom hivatalos közlönye melyet a provinciákba is szétküldettek és nevezetes eseményekről, új rendeletekről, törvényekről szólt.
Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg időszámítás után 732-ben King Pao címmel, 1351-től rendszeresen megjelent. Európában az első újság Velencében 1566-ban Notizie scritte (Írott jegyzetek). A lap ára egy gazetta nevű firenzei pénz volt, ezért gazettának nevezték el és ez a név Olaszországban idővel a hírlap elnevezése lett. Más európai országokban röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményeket például a mohácsi vészt vagy Kolumbus felfedezését. Kölnben ilyen rendszeresen megjelenő tudósító volt 1588-tól a Relationes Semestrales.
A mai értelemben hírlapnak vehető 1609-től Strassburgban hetilapként jelent meg. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-tól a Lipcsei Oberpostamtzeitung című 248 éven keresztül 1866-ig fennálló újság indult.
Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, ekkor keletkezett a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitug. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok például a Magyarországon is népszerű Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer melyek mintául szolgáltak az első magyar nyelvű képeslapoknak.
Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig már 1689-ben megalkották a sajtószabadságot biztosító törvényt, 1702-ben indult az első napilap. Az angol sajtó a komoly megbízható híreket közlő újságok szülőföldje.Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és média hatalom a The New York Times.
[szerkesztés] Magyar hírlapok
A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését. 1705-1711 között jelent meg a Mercurius Hungaricus, az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, ez is latin nyelvű volt. 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Ráth Mátyás szerkesztésében már magyar nyelven, de csak 1788-ig élt a lap. Utolsó szerkesztője Szacsvay Sándor Bécsben 1787-ben indította meg a Magyar Kurirt, ez a lap 1834-ig élt. Több kérészéletű lap is megjelent ez idő alatt. Széchenyi István kezdeményezésére Helmeczy Mihály 1832-ben megindította a Jelenkor című lapot melyet tizenhét éven keresztül vezetett. Kossuth Lajos 1841-ben indította és 1844-ig szerkesztette is a Pesti Hírlapot. Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petőfi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat. A szabadságharc leverése után a szigorú cenzúra egyetlen napilapot engedélyezett a Pesti Naplót, melynek fénykora báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt volt. 1852-től indultak új lapok, a Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti Hírnők, az Idők Tanuja és Jókai Mór lapja, a Hon. Ekkor keletkezett a maga nemében egyetlen szépirodalmi napilap, a Hölgyfutár. Az első szépirodalmi hetilap 1854-ben jelent meg Vasárnapi Újság címmel és hamar népszerű lett. Ebben az időben keletkezett több politikai élclap Jókai Üstökös és Tóth Kálmán Bolond Miskája.
A kiegyezés után indult sok a mai napig emlegetett vagy most is megjelenő lap, ilyenek az 1872 óta létező Népszava, kezdetben heti-, majd napilap, 1878-tól a Pesti Hírlap, melynek szerkesztői, munkatársai voltak Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először. Budapesti Hírlap 1880 Rákosi Jenőtől, Magyarország 1893, Est 1909 Miklós Andor szerkesztése, Magyar Hírlap 1925 óta kezdeti fő munkatársa Móra Ferenc volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.
A mai lapokról lásd: Magyarországi időszaki lapok listája című cikket.
[szerkesztés] Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- Tolnai világlexikona, Budapest, 1927
- Újságok az interneten
- Újság-magazin
- Online újságok
- Elektronikus periodika-archívum
- Sajtómúzeum
