Újság
Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány (időszaki lap), illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány, internetes újság. Állandó neve és megszabott ára van (de lehet ingyenes is). Az újság mellett használatos még a hírlap, a periodika és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes, de vannak szakosodott kiadványok is: szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az újságok típusai
[szerkesztés] Megjelenésük szerint
Újságok megjelenési gyakoriságuk alapján több csoportba oszthatók:
- napilap
- hetilap
- kéthetes lap
- havilap
- negyedévente
- félévente
- évente
- alkalmilag megjelenő lap
[szerkesztés] Tematikájuk szerint
A tematika szerinti felosztásnak nincs definitív meghatározása, az összeállításnál a hazai sajtópiac legjellegzetesebb típusait és a MÚOSZ szakosztályait vettük figyelembe.
- mezőgazdasági (agrár) lapok
- egészségügyi, szociális lapok
- életmód (divat, hobbi, ifjúsági) lapok
- építészeti lapok
- televízió, rádió, film, színházi lapok és műsorújságok
- gazdasági lapok
- helyi (települési) lapok
- közlekedési (jármű) lapok
- külpolitikai lapok
- turisztikai, utazási, gasztronómiai lapok
- zenei lapok
[szerkesztés] Története
A hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis (A város napi közleményei) című kéziratos formában terjesztett lap. Ezt követte a Julius Caesar által elrendelt Acta senatus a római birodalom hivatalos közlönye, melyet a provinciákba is szétküldettek és nevezetes eseményekről, új rendeletekről, törvényekről szólt.
Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg időszámítás után 732-ben King Pao címmel, 1351-től rendszeresen megjelent. Európában az első újság Velencében 1566-ban Notizie scritte (Írott jegyzetek). A lap ára egy gazetta nevű firenzei pénz volt, ezért gazettának nevezték el és ez a név Olaszországban idővel a hírlap elnevezése lett. Más európai országokban röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményeket, például a mohácsi vészt vagy Kolumbus felfedezését. Kölnben ilyen rendszeresen megjelenő tudósító volt 1588-tól a Relationes Semestrales.
A mai értelemben hírlapnak vehető 1609-től Strassburgban hetilapként jelent meg. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-tól a Lipcsei Oberpostamtzeitung című 248 éven keresztül 1866-ig fennálló újság indult.
Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, ekkor keletkezett a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitung. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok például a Magyarországon is népszerű Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer melyek mintául szolgáltak az első magyar nyelvű képeslapoknak.
Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig már 1689-ben megalkották a sajtószabadságot biztosító törvényt, 1702-ben indult az első napilap. Az angol sajtó a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldje. Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és média hatalom a The New York Times.
[szerkesztés] Magyar hírlapok
A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését. 1705-1711 között jelent meg a Mercurius Hungaricus, az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, ez is latin nyelvű volt. 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Rát Mátyás szerkesztésében már magyar nyelven, de csak 1788-ig élt a lap. Utolsó szerkesztője Szacsvay Sándor Bécsben 1787-ben indította meg a Magyar Kurirt, ez a lap 1834-ig élt. Több kérészéletű lap is megjelent ez idő alatt. Széchenyi István kezdeményezésére Helmeczy Mihály 1832-ben megindította a Jelenkor című lapot melyet tizenhét éven keresztül vezetett. Kossuth Lajos 1841-ben indította és 1844-ig szerkesztette is a Pesti Hírlapot. Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petőfi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat. A szabadságharc leverése után a szigorú cenzúra egyetlen napilapot engedélyezett a Pesti Naplót, melynek fénykora báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt volt. 1852-től indultak új lapok, a Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti Hírnők, az Idők Tanuja és Jókai Mór lapja, a A Hon Ekkor keletkezett a maga nemében egyetlen szépirodalmi napilap, a Hölgyfutár. Az első szépirodalmi hetilap 1854-ben jelent meg Vasárnapi Újság címmel és hamar népszerű lett. Ebben az időben keletkezett több politikai élclap Jókai Üstökös és Tóth Kálmán Bolond Miskája.
A kiegyezés után indult sok a mai napig emlegetett vagy most is megjelenő lap, ilyenek az 1872 óta létező Népszava, kezdetben heti-, majd napilap, 1878-tól a Pesti Hírlap, melynek szerkesztői, munkatársai voltak Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először. Budapesti Hírlap 1880 Rákosi Jenőtől, Magyarország 1893, Az Est 1909 Miklós Andor szerkesztése, Magyar Hírlap 1925 óta kezdeti fő munkatársa Móra Ferenc volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.
[szerkesztés] Lásd még
- A ma megjelenő hazai lapokról lásd: magyarországi időszaki lapok listája című cikket.
- 18. századi lapokról a magyar időszaki lapok a 18. században,
- 19. századi lapokról a magyar időszaki lapok a 19. században szócikkek szolgáltatnak adatot.
- A külföldön megjelenő de magyar nyelvű lapokat a kisebbségi magyarság sajtótermékei kategória mutatja
- A külföldön megjelenő lapokról az időszaki lapok listája az országok betűrendjében szócikk tájékoztat.
[szerkesztés] Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- Tolnai világlexikona, Budapest, 1927
- Újságok az interneten
- Újság-magazin
- Online újságok
- Elektronikus periodika-archívum
- Sajtómúzeum az Országos Széchényi Könyvtár oldalán: [1]
- Magyar Újságírók Országos Szövetsége: [2]
