Szováta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szováta (Sovata, Sowata)
Sudika Szováta Medve-tó.jpg
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Szováta címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang város
Beosztott falvak Illyésmező, Kopac, Szakadát
Polgármester Péter Ferenc
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 114854
Népesség
Népesség 8283 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 7388
Község népessége 10 385 fő (2011. okt 31.)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szováta (Románia)
Szováta
Szováta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″
Szováta weboldala

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

Szováta-fürdő, Medve-tó

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
  • A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
  • A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
  • A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
  • A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
  • Szovátai Unitárius templom

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. Artportál: Sánta Csaba - szobrász (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szováta témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Szászrégen (35 km) Maroshévíz (46 km) Gyergyószentmiklós (43 km) Héraldique meuble compas.svg
Nyárádszereda (21 km)

Észak
Nyugat  Szováta  Kelet
Dél

Balánbánya (57 km)
Erdőszentgyörgy (24 km) Székelykeresztúr (34 km) Székelyudvarhely (36 km)