Makfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makfalva (Ghindari)
Makfalva 6.JPG
Makfalva észak felől nézve
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang községközpont
Beosztott falvak Cseje, Hármasfalu, Székelyabod, Szolokma
Polgármester Márton Zoltán
Irányítószám 547265
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 117051
Népesség
Népesség 1577 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 4962
Község népessége 3250 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 380 m
Terület 74,88 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Makfalva  (Románia)
Makfalva
Makfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′Koordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 24° 55′
Makfalva weboldala

Makfalva (románul Ghindari, németül Eicheldorf) község Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának egyik legjelentősebb települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kis-Küküllő völgye Makfalvánál

Erdőszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllő folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. 380 m-es tengerszint feletti magasságban terül el.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tatárjáráskori Maka várának az őrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevéből, egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a „makk” szóról kapta volna a nevét.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe ősidők óta lakott. Környékén népvándorláskori sáncnyomok kerültek elő. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka várának romja. A vár kisebb erőd, vagy őrtorony lehetett, melynek őrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tűz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllő partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tűzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1950–ben épült a helyi Lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott erre a munkahelyre. Sajnos, ezen lenüzem működéséről is csak múlt időben lehet beszélni.

A Lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele: - a mezőgazdasági dolgozók mellett megjelent a munkásság. Az egykori fazekas családok leszármazottai itt kerestek munkahelyet. Jelentős helyet foglaltak el községünk gazdasági életében a néptanács és fogyasztási szövetkezet mellett működő olyan kisipari létesítmények, mint a kőműves csoport, szűcs szekció, asztalos részleg, cipész műhely, állami malom. A vasútállomás, posta, egészségügyi rendelő, állatorvosi rendelő, művelődési otthon, és a községi könyvtár.

Makfalva legígéretesebb fejlődése a 1970-es évektől a 1980-as évek közepéig tehető, amikor a falu teljes lakossága dolgozhatott a Lenfeldolgozó üzem egységeiben, a modern technológiára épült szarvasmarha-telepen (ún. Complex), a mezőgazdaságban, valamint a közeli Szováta építkezésein (szállodák építése). Ebben az időszakban épült az új művelődési ház (Kultúrház), a tekepálya és több társasház, valamint iskola, óvoda bővítése új sportpálya, tornaterem, állatorvosi rendelő és más beruházások, köszönhetően az akkori község vezetésének. Meg kell említeni ezen időszak országos ismeretségre is szert tevő iskolai énekkar és népi tánc csoportjának kimagasló sikereit (országos II. és III. díj) köszönhetően Gál László iskolaigazgatónak, a csoport tanítómesterének. Ez a fejlődés meglátszott a portákon (egyéni ingatlanokon) amelyek rendben tartása a tulajdonosok büszkesége volt. A házak előtt, virágok pompáztak, a Községháza (Néptanács) előtt rózsakert díszelgett, melyet az akkori néptanács elnök Kálmán Imre idejében telepítettek (több mint 5000 tő), a fenyők, labdarózsabokrok és orgonafák árnyékában. Ezen időszakban történt a telefonvonalak kiépítése is, amely országos szinten is ritkaságnak számított köszönhetően az akkori községi vezetésnek, személyesen Szőcs Pálnak. Ezen középületek ma is léteznek, kivéve a vasútállomást. A kisipari létesítmények már nem találhatóak meg, csak a cipészműhely.

A malom is magánkézbe került és az üzletek is, amelyek a faluban találhatóak.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesteri hivatal
Iskola
A makfalvai református templom

1992-ben, a községközpont 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt.

A 2002-ben tartott népszámlálás adatai Makfalva községben:

Makfalva község etnikai megoszlása (2002)
Nemzetiség Népesség (fő)
Magyarok 4962
Cigányok 82
Románok 29
Ukránok 2
Németek 1
Összesen 5076
Makfalva község felekezeti megoszlása (2002)
Vallás Népesség (fő)
Református 4391
Római katolikus 258
Unitárius 152
Adventista 129
Ortodox 29
Görög katolikus 13
Pünkösdista 12
Baptista 7
Evangéliumi 7
Evangélikus/lutheránus 1
Más vallású 68
Felekezeten kívüli 8
Nem válaszolt 1

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az előző kettő földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett.
  • A helyiek ezt tartják Dózsa György szülőhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van.
  • A Wesselényi-iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta.
  • Fazekasfalu falumúzeummal, fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászművész Vas Áron. Szobrai főleg népi motívumokat elevenítenek meg.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1891-ben Vass Áron állatszobrász.
  • Itt született 1821-ben Dósa Dániel királyi aljegyző, történész, publicista. A családnak rajta kívül még sok jeles tagja volt.
  • Itt született 1941-ben Suba László képzőművész, művészettörténész.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. G. A. Béla „Makfalva” című kötete alapján.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makfalva témájú médiaállományokat.