Gernyeszeg
| Gernyeszeg (Gornești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Erdőcsinád, Kisillye, Kisszederjes, Körtvélyfája, Magyarpéterlaka, Marosjára, Marostelek, Nagyszederjes |
| Polgármester | Incze Jenő (RMDSZ) |
| Irányítószám | 547280 |
| Körzethívószám | 0265 |
| Népesség | |
| Népesség | 2027 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 5885 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1425 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Gernyeszeg
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 40′ 12″, k. h. 24° 38′ 42″ | |
Gernyeszeg (románul Gornești, korábban Ghernesig, németül Kertzing) község Romániában, Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Marosvásárhelytől 15 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1319-ben Knezeg néven említették először.
1395-ben p. Gernyezeg, 1398-ban Gerneseg, 1477-ben Gernezeeg néven írták.
Gernyeszeg a Kacsics nemzetséghez tartozó Szécsényiek birtoka volt. 1323-ban Szécsényi Tamásé volt, majd a Szécsényiek a birtokot 1395-ben átadták Zsigmond királynak néhány dobokai birtokért cserébe.
1405-ben Zsigmond király a Somkeréki Erdélyieknek adományozta, akik itt várat (erősséget) építtettek. Később tőlük Monoszlói Miklós erdélyi vajda szerezte meg.
1587-ben a Teleki család birtokai közé tartozott, és várát 1686-ban Teleki Mihály kastéllyá építtetette át.
1910-ben 1531, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. 2002-ben 5885 lakosából 4437 magyar, 1122 román, 320 cigány volt, 4 zsidó, 2 német volt.
Teleki-kastély [szerkesztés]
Várát 1477 előtt sombereki Erdélyi István építtette, melyet 1686-ban Teleki Mihály építtett át várkastéllyá.
Mivel gróf Teleki László a péceli kastély építtetőjének, Ráday Gedeonnak sógora volt, ezért valószínűleg a péceli és gödöllői kastélyok tervezőjét Mayerhoffer Andrást vagy fiát kérte fel a gernyeszegi kastély megtervezésére, mivel a kastély alaprajzi elrendezése feltűnően közel áll a gödöllői és péceli kastélyok középső elrendezéséhez. A fennmaradt régi alaprajzok mutatják átépítés előtti állapotát, melyek szerint a mai állapottal szemben eredetileg a középső axisban lévő áthajtó két oldaláról indult egy-egy többkarú lépcső az emeleti előcsarnokhoz, hasonlóan az említett pestkörnyéki kastélyokhoz.
1772 és 1803 között újjáépítették barokk stílusban, a gödöllői kastélyhoz hasonlít. 1949-ben erőszakkal államosították, ma gyermekkórház működik benne.
Látnivalók [szerkesztés]
- Gótikus református temploma 1456-ban épült, sírboltjában nyugszik gr. Teleki Mihály erdélyi kancellár.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1739. november 17-én gr. Teleki Sámuel, Küküllő vármegye főispánja, a Teleki Téka megalapítója.
- Itt született 1874. október 8-án gr. Bethlen István miniszterelnök.
- Itt született 1942. szeptember 13-án Szabó Judit erdélyi magyar néprajzi szakíró, népmesegyűjtő.
Testvértelepülések [szerkesztés]
.svg){kind=small}
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
