Sümeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sümeg
Várrom (10292. számú műemlék) 6.jpg
Sümegi utca, háttérben a várrommal
Sümeg címere
Sümeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Sümegi
Kistérség Sümegi
Jogállás város
Polgármester Rátosi Ferenc[1]
Irányítószám 8330
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 6283 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 98,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 64,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sümeg (Magyarország)
Sümeg
Sümeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 39″, k. h. 17° 16′ 55″
Sümeg (Veszprém megye)
Sümeg
Sümeg
Pozíció Veszprém megye térképén
Sümeg weboldala

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon áthalad a 84-es főút, amely a Sopron felől Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze.

Vasútállomása a Tapolca–Ukk-vasútvonalon található. Az Ukk–Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg–Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sümegi vár és várdomb

A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be.

Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656-1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el.

A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt.

1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sümegi vár: A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló „tarisznyavárral”. A várban rendszeresen várjátékokat és lovagi tornát rendeznek.
  • Ősember bányája védett kovakőbánya amit az őskorban műveltek, múzeumként látogatható.
  • Ferences kegytemplom és kolostor, épült 1653-ban, barokk stílusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
  • Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, épült a 18. században, ma múzeum.
  • Püspöki palota: Épült 1748-1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
  • Kisfaludy Étterem az értelmiségek találkahelye volt a reformkorban. Itt volt Magyarország második kaszinója. Ma étterem, cukrászda és hotelként üzemel.(www.kisfaludy.eu)
  • Sümegi plébániatemplom, késő barokk stílusban, copf, empire és rokokó elemekkel építették, 1757-ben, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival.
  • Temetőkápolna, épült késő barokk stílusban 1816-ban. Magyarországi Sixtus-kápolnának is nevezik. Körülötte késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaiak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
  • Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum
  • Fazekasmúzeum
  • Vármúzeum
  • Bormúzeum
  • Természetvédelmi terület a Várhegy és a Mogyorós domb.
  • Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható.
  • Tarányi-kastély
Várjáték a várudvarban

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sümeg az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sümeg a címadó helyszíne Lipták Gábor A sümegi fazekas című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sümeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümeg témájú médiaállományokat.