Gyulakuta
| Gyulakuta (Fântânele) | |
 |
|
| A gyulakutai református templom belül. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke, Rava |
| Polgármester | Varga József |
| Irányítószám | 547235 |
| Népesség | |
| Népesség | 2385 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3014 (2008)[2] |
| Magyar lakosság | 2320 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Gyulakuta
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 24° 45′ 36″ | |
Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) község Romániában Maros megyében.Kelementelke szomszédságában fekszik
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Marosvásárhelytől 21 km-re délkeletre a Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (román fântâna = kút).
A kút mai napig megvan a Kisutca és a Csorgó találkozásánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.
Története [szerkesztés]
A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. 1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt. A település lassan fejlődött: 400-500 év múlva is csak 80 lakosa volt. A reformáció idején Gyulakuta római katolikus. A hívei a pápának fizették a dézsmát, a pénzt, a gabonát és az ajándékot. 1530 után unitárius lesz és 1559 után református. E vallás megszilárdulása Szövérdi Gáspár János nevéhez fűződik. A Lázár család gyámjául nevezte ki, aki később feleségül veszi Lázár János özvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a Rákoczi-korabli kelyhet, amelyet az egyház 1934-ben elad, és megépíti a református iskolát. Szávérdi Gáspár János nevéhz fűződik a kazettás mennyezet készítése is. Még ajándékozott az egyháznak egy mázsás harangot is. Gyulakután az ellenreformáció későn kezdődött (1770-ben), amikor Lázár János elrabol egy osztrák grófnőt, ezért Mária Terézia neheztel rá. Azzal a feltétellel bocsát meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenáll.
Látnivalók [szerkesztés]
- 14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek, és vele együtt a nagyhírű Lázár család több magas rangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. A kápolnát 1950-ben lebontották.
- A templom belsejében egy kisebb javítás során, régi katolokus jellegű freskókat találtak, amelyek ma is megtekinthetők.
- A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezdte építeni, majd a Lázár, az iktári Bethlen és a Bánffy családé is volt.
- A temetőben sok régi sírkő található, annak ellenére, hogy nagyrészüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.
- A Kultúrház előtt egy gyönyörű szökőkút, valamint a kijáratnál egy kézzel faragott székely kapu található
Híres emberek [szerkesztés]
Testvértelepülés(ek) [szerkesztés]
Lábjegyzet [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Gyulakuta oldala
- Gyulakuta hír portálja
- A református templom leírása
- Hereditatum - online műemlék adatbázis
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
