Gyulakuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulakuta (Fântânele)
Gyulakutai református templom.jpg
A gyulakutai református templom belül.
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke, Rava
Polgármester Varga József
Irányítószám 547235
SIRUTA-kód 116803
Népesség
Népesség 2164 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 2320
Község népessége 4693 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyulakuta  (Románia)
Gyulakuta
Gyulakuta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 24° 45′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 24° 45′ 36″

Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) község Romániában Maros megyében.Kelementelke szomszédságában fekszik

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosvásárhelytől 21 km-re délkeletre a Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (román fântâna = kút).

A kút mai napig megvan a Kisutca és a Csorgó találkozásánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. A település lassan fejlődött: 400-500 év múlva is csak 80 lakosa volt.

A reformáció idején Gyulakuta római katolikus volt. A hívei a pápának fizették a dézsmát, a pénzt, a gabonát és az ajándékot. 1530 után unitárius lett és 1559 után református. E vallás megszilárdulása Szövérdi Gáspár János nevéhez fűződik. A Lázár család gyámjául nevezte ki, aki később feleségül veszi Lázár János özvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a Rákóczi-korabeli kelyhet, amelyet az egyház 1934-ben eladott, és megépítette a református iskolát. Szávérdi Gáspár János nevéhz fűződik a kazettás mennyezet készítése is. Még ajándékozott az egyháznak egy mázsás harangot is. Gyulakután az ellenreformáció későn, csak 1770-ben kezdődött, amikor Lázár János elrabolt egy osztrák grófnőt, ezért Mária Terézia neheztelt rá. Azzal a feltétellel bocsátott meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenállt.

1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek, és vele együtt a nagyhírű Lázár család több magas rangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. A kápolnát 1950-ben lebontották.
  • A templom belsejében egy kisebb javítás során, régi katolokus jellegű freskókat találtak, amelyek ma is megtekinthetők.
  • A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezdte építeni, majd a Lázár, az iktári Bethlen és a Bánffy családé is volt.
  • A temetőben sok régi sírkő található, annak ellenére, hogy nagyrészüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.
  • A Kultúrház előtt egy gyönyörű szökőkút, valamint a kijáratnál egy kézzel faragott székely kapu található

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]