Gyergyószentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt)
Gyergyószentmiklósi panoráma
Gyergyószentmiklósi panoráma
Gyergyószentmiklós címere
Gyergyószentmiklós címere		 Gyergyószentmiklós zászlaja
Gyergyószentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangmunicípium
KözségközpontGyergyószentmiklós
Beosztott falvak
PolgármesterCsergő Tibor András (RMDSZ)
Irányítószám535500
Körzethívószám(0266)- Telekom, (0366)- RDS
SIRUTA-kód83561
Népesség
Népesség18 259 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság11 832 (74%, 2021)[3]
Község népessége15 884 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség69,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság818 m
Terület228 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 25° 35′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 12″, k. h. 25° 35′ 24″
Gyergyószentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyergyószentmiklós (románul: Gheorgheni, németül: Niklasmarkt) város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja.

Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklós napja.

Földrajz[szerkesztés]

A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.[4]

A 12-es országút kapcsolja össze Csíkszeredával (62 km) és Maroshévízzel (42 km a vasútállomás). Parajd (65 km) felől az 1287 m magas Bucsin-tetőn átvezető 13B műúton, Székelyudvarhely (65 km) felől a Libán-tetőn keresztülvágó 138-as megyei úton közelíthető meg. Gyilkostó (a központból 29 km) felé a 12C műút vezet. A 24 km hosszú „gyergyói körút” útvonala Gyergyószentmiklós – Gyergyóalfalu – Gyergyócsomafalva – Gyergyóújfalu – Kilyénfalva – Tekerőpatak – Gyergyószentmiklós. A székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg.

Éghajlat[szerkesztés]

Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.[5]

Külön érdekesség a település-névadási axióma iránymutatása, miszerint a templomi címünnepek jelzik a települések alapítóinak egyházi hovatartozását. Mivel a „Gyergyó” előtag etimológiájának helyes levezetése a görög jelzőből logikusabb mint a gurog-görög igéből, Szent Miklós pedig a bizánci egyház védőszentje, kézenfekvő azt következtetni, hogy a település neve Árpád-kori bizánci szertartású templom titulusában gyökerezik. Ez akkor is igaz, ha a „Gyergyó” előtag a Szent György (Hagios Georgios kappadókiai – tehát keleti)  katonaszent nevéből eredne, hiszen az Árpád-korban a latin szertartásúak nem választottak keleti szentet a templom patrónusának.[6]

Története[szerkesztés]

A helység írásos dokumentumok szerint 1332-ben már áll. Az első település a Békény-lokán volt, de a Magasbükk alatti teraszon is kerültek elő bronzkori leletek, amelyek arról vallanak, hogy e vidéket már 3000 évvel ezelőtt is lakták. Az 1562-es nagy székely felkelés után Gyergyószentmiklós lakosainak jórésze a Lázár-grófok jobbágya lesz, így szerepel 1567-ben 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád, amely csak 1599-ben válthatta meg magát. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. A Moldáviából áttelepült örmények jelentős csoportja erősíti a helység kereskedelmét és indítja el a városiasodását. Az itt letelepedett örmények a 18-19. század folyamán sz erősödő moldvai kapcsolatok elmélyítésében is szerepet játszanak. 1661-ben Ali basa dúlja fel a helységet. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, az akkor korszerűnek számított faipar kialakulásával Gyergyószentmiklóson számbelileg egyre több ipari dolgozó jelenik meg, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Itt született Salamon Ernő, a megyének népszerű költője. Az ő nevét viseli a gimnázium, amely 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész, előtte a költő mellszobra, Izsák Márton alkotása segít emlékét felidézni.

1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a második bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

2003-ban kapott municípiumi rangot.[7]

Látnivalók[szerkesztés]

Szabadság tér[szerkesztés]

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére. Ezek egyike ma a városi kórház, egy másik a bíróság.

  • A református templomot (Szabadság tér 25.) 1895–99 között építették. Ehhez Szathmári István ditrói főgondnok ajándékozott telket a város főterén. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl. (A reformátusok a városban diaszpórában voltak és vannak. Borbáth Pál csíkszeredai református lelkész szervező munkája eredményeként a 19. században indult meg az egyházközség élete. 1899-ben a református gyülekezet 200 tagot számlált. A Gyergyói-medencében 1992-ben a reformátusok száma közel 1650 fő volt, közülük 1397-en éltek Gyergyószentmiklóson; 1999 novemberében 1394-en.)
  • Gyergyó fiúszék székháza a piac közelében, a bírósági épület helyén volt.
  • Képzőművészeti műemlék épületek a Szabadság téren: 1-11, 13, 15, 17-19, 22, 23, 16, 30. sz. házak.

Márton Áron utca[szerkesztés]

  • A római katolikus templom (Márton Áron u. 9-11.) 1753–57 között épült az 1629-ben kibővített régi gótikus templom (1498) helyén. A plébánia 1758-ban épült.
Bővebben: Gyergyószentmiklósi római katolikus templom
  • A templom szomszédjában a volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarasy Leánynevelő Intézet), ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. A zárdát 1876-ban szentelte föl Fogarasy Mihály püspök. Az épületben ma állami iskola működik.
  • A templom közelében áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra.
  • Egykori örmény családok barokk stílusú, műemlék házai: Márton Áron u. 10, 12, 14. sz.:
    • Kopacz-ház: a Kopacz család építtette az 1800-as évek elején;
    • Bocsánczy-ház: 1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve;
    • Kövér-ház az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedők voltak. A kaput címerük díszítette.
  • Ugyancsak műemlék a 17-18. században épült Czárán-ház (Márton Áron u. 7.).
  • A Mezőgazdasági Iskolaközpont épülete 1785–1790 között épült.

Örménytemplom utca[szerkesztés]

  • A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom (Örménytemplom u. 1.) 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült. A barokk épület a város északkeleti részén, a Gyilkostó felé vezető út jobb oldalán áll.
  • Az örmény katolikus plébánia épülete (Örménytemplom u. 4.) ugyancsak műemlék, a 19. században épült. Görög Joachim pap idejében (1908) az alábbi jelmondatot vésték a portára: „Salutis causa nemini clausa” (A lelki üdv e háza, senki előtt sincs zárva).
Bővebben: Gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom

Rákóczi Ferenc utca[szerkesztés]

  • Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
  • A 29. sz. ház fakapuját 1885-ben készítette Máthé Imre faragómester.

Köztéri szobrok[szerkesztés]

  • A Szabadság tér:
    • közepén Szent Miklós szobra áll,
    • keleti sarkán pedig egy faragott kopjafa, Maradunk! felirattal.
  • A Kossuth Lajos utca és a Testvériség sugárút (Bulevardul Frǎției) közötti kis parkban három szobor áll:
    • A park Kossuth Lajos utca felőli végén 1997 májusában állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását.
    • A park másik végében van Petőfi Sándor emlékműve.
    • A kettő között páros kopjafa emlékeztet a szabadságharcra. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható.
  • A „kommunista időszak” kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve a Kárpát utcában (Strada Carpați) áll.
  • A Maros szálló közelében, vascsövekből hegesztett és kékre festett művet alkotója valószínűleg nem mászókának, hanem „térplasztikának” szánta.Ennek a helyén ma már egy parkot létesítettek, és egy Orbán Balázs szobrot állítottak.

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

Az ortodox templom
A zsinagóga
Szent István templom
  • Ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
  • A zsinagóga emléket állít a holokauszt több mint 1000 áldozatának.
  • A város egyik legújabb egyházi épülete a Szent István templom és plébánia. A rendkívül modern stílusú épületegyüttest 2008. augusztus 20-án este Szent István király Ereklyéinek Átvitele Tiszteletére szentelte fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök.[8]
  • A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény katolikus Szent Anna-kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkosították), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.
  • Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
  • Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
  • A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
  • A külvárosban, a Békény utca 77. szám alatt található a ma is működő és látogatható egy, a 19. században épült vízimalom.

Városrészek[szerkesztés]

  • Felszeg, a város keleti része, amely a római katolikus templomtól keletre helyezkedik el, lakóházak és a város katonaságának kaszárnyája található itt.
  • Központ és Főtér, az előbbi magában foglalja az utóbbit és annak környékét, a látnivalók nagy része, valamint az intézmények többsége itt található.
  • A Központtól északra található a Temető-telep, ahol a város temetője és sok lakóház található.
  • Hóvirág-telep, a város délkeleti része, itt szintén lakóházak találhatók, valamint nagy kaszálók.
  • Piactér, itt található a város piaca, valamint itt irányítódik el a teherautó-forgalom. Lakóházak és intézmények alkotják, egészen a város nyugati részében elhelyezkedő vasútállomásig tart.
  • Virág- és Bucsin-negyed, ezek tömbháznegyedek, szintén a vasútállomásig tartanak.
  • Az ipari városrész a vasútállomástól nyugatra található, egy kissé nyújtott negyed, gyárak, irodák és áruház is található itt.
  • A hagyományosan örmények lakta városrész neve Várszeg, ez ma a város szerves része. Az örmény családok házai a Márton Áron utcában láthatók.
Emlékmű a város temetőjében

Sport[szerkesztés]

A város legismertebb sportegyesülete a Gyergyói Hoki Klub jégkorongcsapat.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

Itt éltek[szerkesztés]

  • Joó Rózsi (Makó, 1900 - Gyergyószentmiklós, 1979) színésznő
  • Itt nevelkedett és itt lett Románia kiemelkedő egyénisége szertornában Marius Urzică olimpiai bajnok, háromszoros Európa- és háromszoros világbajnok (vezetőedzője: Ferencz József).
  • Gyönös Károly vegyészmérnök, egyetemi tanár. Itt nevelkedett és tanult.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld. Gyergyó és vidéke. Budapest: Codex Print, 1997.
  5. ↑ Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós: Mark Hause kiadó és nyomda, 2002.
  6. ↑ B. Dombi Attila: AZ ISTENANYA GYERGYÓI KÖNNYEI – http://dominiummarianum.webs.com/gyergyiknnyezszz.htm Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ LEGE nr.584 din 22 decembrie 2003 pentru declararea ca municipiu a oraşului Gheorgheni, judeţul Harghita. Monitprul Oficial, (????) 913. sz.
  8. ↑ A hét plébániája: Gyergyószentmiklós - Szent István. www.mariaradio.ro (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  9. ↑ Erdélyi magyar ki kicsoda, 2000 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyergyószentmiklós&oldid=26609907”