Zetelaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Zetelaka (Zetea)

Zetelaka címere

Közigazgatás

Ország

Románia

Történelmi régió

Erdély

Fejlesztési régió

Közép-romániai fejlesztési régió

Megye

Hargita

Rang

község

Beosztott falvak

Desághátja, Ivómezeje, Küküllőmező, Sikaszómezeje, Zeteváralja

Irányítószám

537360

Népesség

4473 fő (2002)^[1] +/-

Község népessége

5753 (2002)^[2]

Magyar lakosság

4457

Földrajzi adatok

Terület

206,76 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Zetelaka

Pozíció Románia térképén

Koordináták: é. sz. 46° 23′ 16″, k. h. 25° 22′ 3″

é. sz. 46° 23′ 16″, k. h. 25° 22′ 3″

Zetelaka weboldala

Zetelaka környéke 1769-1773 között

A víztározó

Zetelaka (románul Zetea) falu Romániában, Hargita megyében.

[szerkesztés] Fekvése

A falu Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.

[szerkesztés] Története

1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu a 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A falu fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

A vár csekély romjai a falutól félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).
A faluban sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.
A falu fölött kialakított víztározó ismert horgászhely (pisztráng, süllő, domolykó, ponty, pénzes pér, csuka).

[szerkesztés] Képgaléria

Képek Zetelakáról a www.erdely-szep.hu honlapon [1] [2]

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a duna-csatornai munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.
Itt született 1949-ben Tornay Endre András szobrász és éremművész.