Tardoskedd
| Tardoskedd (Tvrdošovce) | |
 |
|
| Tardoskedd katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1236 |
| Polgármester | Tóth Marián |
| Irányítószám | 941 10 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5188 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 119 m |
| Terület | 55,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tardoskedd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 5′ 42″, k. h. 18° 3′ 50″ | |
| Tardoskedd weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tardoskedd (szlovákul Tvrdošovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Érsekújvártól 14 km-re északnyugatra a Kisalföldön fekszik. Érinti a Nyitrai-dombság déli lejtőin eredő Tardoskeddi-patak (régi elnevezése Turányi-patak), mely a községtől délnyugatra torkollik a Cergátba.
Élővilága [szerkesztés]
A faluban állítólag három gólyafészek található. 2012-ben a Pozsonyi úton, a községháza közelében lévőben három fióka kelt ki, melyből azonban csak egy élte túl a költési időszakot.[2]
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település állt ezen a helyen. A honfoglalás után magyar törzsek vették birtokba a Duna menti mocsaras területet, mely védelmül szolgált a támadások ellen. A falu keletkezésének idejéről nincs adat. 1221-ben II. András király az akkor már létező települést az ausztriai Heilingenkreuz cisztercita kolostorának adta, akik a 15. században majort is alapítottak itt. Az oklevélnek egy 1236 körül készített hamisított példánya a falut "Tardas Keddi" néven említik először. 1297-ben a ciszterciták elcserélték birtokukat a pozsony vármegyei Pozsonyszőlősre. Tardoskedd a 13. századtól virágzó település, melyben nagyban közrejátszott, hogy a Budáról Csehországba menő kereskedelmi út mellett feküdt. Hetivásárait keddi napokon tartották, itten kapta nevének második tagját is. 1332-ben Károly Róbert király oklevele "Turdesqued" alakban említi a települést.
A fejlődés lendülete egészen a 16. századig tartott. Tardoskedd ekkor már a leggazdagabb falvak közé tartozott, bár a gyakori török támadások miatt lakói a közeli mocsaras területre voltak kénytelenek menekülni. Ezt a helyet még ma is Faluhelyként említik. Az elpusztított ősi falu csak 1685, Érsekújvár visszavétele és a török kiűzése után népesült be újra. A település a reformáció terjedésének ellenállt, lakossága mindvégig katolikus maradt. III. Ferdinánd mezővárosi rangot adományozott a községnek. 1704-ben a település Bercsényi Miklós főhadiszállásaként nagy katonai táborrá alakult át. A kuruc generális október 30-án három levelet is keltez innen Rákóczinak az érsekújvári várba. Az úgynevezett Rákóczi-dombon súlyos harcok voltak a kuruc és labanc csapatok között, melynek emlékét emlékmű hirdeti ezen a helyen. Alig múltak el a harcok a lakosságot súlyos járványok tizedelték meg. 1730 és 1732 között Trencsén és Kiszuca vidékéről szlovákokat telepítettek be a kipusztult lakosság pótlására. 1734-ben a Morva mellékéről német kézműves családok érkeztek ide.
A 18. század második felére Tardoskedd már újra jelentős mezőváros hetipiaccal, gazdag marhavásárokkal, vendégfogadókkal és postaállomással. 1779-ben az első népszámlálás során 2188 főt számláltak a településen. 1809-ben a napóleoni seregek nyomában tífuszjárvány pusztított. Lakói közül sokan részt vettek az 1848-1849-es szabadságharcban, mely során harcok is folytak itt. A szabadságharc leverése után, Pozsonyban 3 tardoskeddi vértanút végeztek ki. 1850-ben elkészült a Budapest-Bécs vasútvonal, melynek egyik állomása Tardoskedd lett. 1868-ban postahivatal nyílt a községben. Legrégebbi ismert pecsétje 1712-ből való.[3]
Vályi András szerint " TARDOSKED. Magy. falu Nyitra Várm. földes ura az Esztergomi Érsekség, C. Boronkai, és más Uraknak is vagynak itten kuriáik; lakosai katolikusok, fekszik Érsek Újvárhoz 2 mértföldnyire; Ispotállya van, földgye, réttye jó, legelõje elég, tava is van; határjának egy részét a’ vizek járják." [4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tardoskedd az u. n. kis magyar alföldön fekvő magyar nagyközség, 4577 r. kath. és kevés izr. vallású lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása helyben van. Régi község, mely a török hódoltság idejében a mostani határain túl, mélyebb helyen, mocsaraktól körülvéve feküdt. A törökök azonban az így nehezebben hozzáférhető község lakosait elkergették és arra kényszerítették, hogy magasabb helyre költözzenek, ahol a község ma is áll. A XVII. században már mint mezőváros szerepel. Kath. temploma a XVII. század végén épült. Kegyura az esztergomi érsek. Izr. imaházát az 50-es években építették. A község határában, az u. n. Rákóczy-dombon van a II. Rákóczy Ferencz emlékére kegyeletből emelt emlék. Bercsényi 1704 okt. 30-án egy nap alatt három levelet irt innen Rákóczynak, melyben hadi terveit és a hadsereg mozdulatait közli vele. 1848-ban az osztrákok a községet romba akarták lövetni, de Büttner plébános közbenjárására és esdeklésére lemondtak erről és megelégedtek azzal, hogy néhány gyanus egyént elfogtak. A község vízhiányban szenvedvén, legutóbb ártézi kútat fúrtak, mely bő és egészséges vízet szolgáltat. A lakosok takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Legutóbb a községben gőzmalom is épült. Az esztergomi érsekségnek itt nagyobb birtoka van. A község 1221-ben az osztrák „Heiligen Kreuz”-kolostor birtoka volt." [5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, 1938 és 1945 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. Mai szlovák nevét a Tvrdošovce-t 1948-ban kapta.
1947-ben és 1948-ban közel 400 családot deportáltak Csehországba a Szudétavidékre, míg Magyarországra - elsősorban Tolna megyébe, főként Bonyhádra, Bikácsra - 170 módosabb családot telepítettek át. A helyükbe Csacáról, Kiszucáról és a magyarországi Tardosról érkeztek lakosok. Ekkor új utca is épült 17 családi házzal állami hitelből, amelyekben nagyrészt a Kiszuca vidékéről érkező telepesek laktak. 1963-ban a települést nagy árvíz sújtotta.
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben 5353 lakosából 5050 magyar és 234 szlovák volt.
2001-ben 5120 lakosából 3653 magyar és 1383 szlovák volt.
2011-ben 5188 lakosából 3234 magyar, 1653 szlovák, 53 cigány, 29 cseh, 195 pedig ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei [szerkesztés]
-
Községháza
-
Kereszt 1773-ból
-
Nepomuki Szent János szobra
-
Holokauszt emlékmű
-
Víztorony a TSz területén
- Határában az országút mellett emlékmű áll, amely az 1706-os kuruc harcok áldozataira emlékeztet. 1849-ben Haynau parancsára honvédtiszteket is végeztek ki itt.
- A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1707-ben építették a régi templom helyén, melyből ezután csak a kápolna maradt meg.
- A faluban reneszánsz eredetű kastély áll.
- Hősök emlékműve. Az első világháború tardoskeddi hősi halottainak tiszteletére emelték 1941-ben.
- 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s a későbbiekben 40 sírt tártak fel.
- A fatimai Szent Szűz oltalmába ajánlott temetőkápolnát 1994-ben építették.[7]
- Szent István-szobor. Törley Mária alkotását 2001-ben avatták fel.
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tardoskeddi vértanúinak tiszteletére emelt emlékoszlop. Ivanics Ervin alkotását 2002-ben avatták fel.
- Szabadtéri vasutasmúzeum
Kulturális élet [szerkesztés]
- Tardoskeddi citerások
- Fehér Akác énekkar
- Szent István-napok
- A szabadtéri színpad számos előadás, rendezvény és zenekari fellépés színhelye.
- A község lapja Tardoskeddi Hírmondó címen jelenik meg.
- Zengő Négyes Citerazenekar
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1905. október 2-án Morvay Gyula tanár, költő, író, műfordító, gyűjtő
- Itt született 1936. október 1-jén Méry Margit néprajzkutató, szerkesztő.
- Itt született 1940-ben Mikuláš Rutkovský (1940–2010) cseh szobrász és éremművész.
- Itt született 1947. március 2-án Szikora György 21-szeres csehszlovák válogatott labdarúgó, edző.
- Itt született 1947. szeptember 19-én Móder József Európa-bajnok csehszlovák labdarúgó.
- Buják Vince helybéli kosárkötő-mester, a néprajzi rendezvények állandó résztvevője, a kosárkötés tardoskeddi hagyományairól megjelent könyv szerzője, 2006. január 21-én Budapesten vette át az Egyetemes Kultúra Lovagja megtisztelő címet.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ http://bociany.sk/nestcards?city=Tvrdo%C5%A1ovce
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Zerdahelyi, kr. 7 korešpondencia Viktora Z., I/ 23 - 1831 Zsilinszky Ferenc végrendelete
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ [1]
- ↑ Az Új Szó 1994. november 17-i lapszáma.
Irodalom [szerkesztés]
- Buda, Ferenc 2007: Töredékek Tardoskedd történelméből - a zsidó hitközség története.
- Buda, Ferenc 2005: A vasút és a Tardoskeddi Vasutasok Zászló Egyesülete - töredékek Tardoskedd történelméből.
- Buda, Ferenc 2005: Töredékek Tardoskedd történelméből - a posta története.
- Buják, Vince 2004: A kosárkötés hagyománya Tardoskedden. Torna.
- Czibulka, I. 2002: Szülőfalum, Tardoskedd. Pozsony, Madách-Posonium.
- A Szabad Újság 1995. május 10-i lapszáma.
- Méryné Tóth, Margit 1983: Tardoskedd hagyományos táncai és táncélete. in: Új Mindenes Gyűjtemény 2, 116-153.
- Takács, András 1969: Eredeti magyar táncok 4. - Tardoskedd táncai.
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||
